-Művében a céges világot érintő hosszútávú trendeket boncolgatja. Mi adta ennek az aktualitását? Miért érzi fontosnak ezt a témát?
-Az évek során, ahogy az ügyfelekkel és a kollégákkal beszélgettem azt vettem észre, hogy sokan, legyen szó akár HR szakértőkről vagy vállalatvezetőkről, gondban vannak a legújabb nemzetközi céges trendek kezelésével. Látják, hogy például előretörnek a technológiai vállalatok vagy hogy a demográfiai változások új helyzetet teremtenek, de nem tudják, hogy ezekre a folyamatokra milyen válaszokat adjanak.
-Azt írja, hogy a „hősies" vezetők kora lejárt. Mit jelent ez pontosan?
-A régi tradicionális felfogás szerint a vezető nem csak messzire látó stratéga, de egyben minden, a céget érintő terület szakértője is, aki minden fontos döntést maga hoz és a többi alkalmazottnak tűzön-vízen át kell őt követnie. Ez egy olyan felfogás, amely egyre jobban a háttérbe fog szorulni, már csak azért is mert, óriási kockázatot jelenet. A mai világban egy hatékony vezérnek nem szabad saját magát a központba helyeznie. A vállalati hierarchia csúcsán állóknak egyre nyitottabbnak kell lenniük. Nem csak hogy meg kell hallgatniuk másokat, de a hatalmukat is meg kell tudniuk osztani. Én az altruista szóra építve altro-centrikus vezetőknek nevezem az ilyen embereket, akik nem magukra, hanem másokra fókuszálnak. Rugalmasak, nyitottak mások elképzeléseire és tudják: mások teszik őket erőssé. Ezért a kollegáit felhatalmazva, velük közösen irányít.
-Egy alkalommal úgy fogalmazott: az új generáció a privát életet már annyira fontosnak tartja, hogy emiatt a vezetői pozíciókra is kevésbé vágynak. A vállalatok mit tudnak kezdeni ezzel a jelenséggel?
-Ez egy nehéz kérdés, amire nincsenek egyértelmű válaszok. De annyi bizonyos, hogy a karrier utakat a korábbiaknál rugalmasabban kell kezelni. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy az ambiciózus és tehetséges dolgozók akár úgy is előre haladhassanak a ranglétrán, hogy ehhez ne kelljen feltétlenül más embereket irányítaniuk. De a szervezeti felépítésnél figyelni kell rá hogy nem csak a fiatalok, hanem minden generáció igényei figyelembe legyenek véve.
-Gyakran beszél az úgynevezett Globalizáció 2.0-ról, az ázsiai országok felemelkedéséről is. Hogy látja: mi az, amit az európai vezetőknek érdemes eltanulniuk a távol-keleti kollégáiktól?
-Mivel Ázsia egy színes kontinens sok eltérő kultúrájú és különböző fejlettségi szintű gazdasággal ezért nehéz általánosítani, de azt látni, hogy az érzelmeknek odaát sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. A keleti cégvezetők általában többet törődnek a morállal, az alkalmazottaik lelki világával, mint a nyugati társaik.
-Ha már szóba került Ázsia felemelkedése: mi a véleménye a kínai gazdaság jelenlegi kríziséről?
-Most látható egy erős rövidtávú megtorpanás, de ez nem befolyásolja Kína gazdasági jelentőségét. Én úgy gondolom, hogy hosszútávon tehát 10-20 éves időtávlatban ugyanúgy ahogy eddig a növekedés jellemzi majd a kínai gazdaságot, még ha ennek a léptéke esetleg mérséklődik is.
- Írt arról, hogy a technológiai fejlesztések teljesen megváltoztatják a világunkat. Mondana olyan, már megvalósult változást, amely a legnagyobb hatással lehet a céges világra?
- Hadd hozzam fel erre Google példáját, amely technológiai cég, de egy olyan, távolinak tartott területen próbálja ki magát, mint az autógyártás. Emellett gének kutatásával foglalkoznak. Olyan változásokra mutatnak rá e fejlemények, amelyek alaposan átalakítják a vállalati tudásról, kompetenciáról, a vállalatok stratégia készítéséről felhalmozott elképzeléseinket.

Kapcsolódó cikkek