Az év végére várthoz képest kiugró nyereség a kulcsszegmensekben elért növekedés mellett a javuló céltartalék-képzésnek valamint egyszeri eredményjavító tételeknek köszönhető. Az elszámolás nyomán csökkenő portfólió, a csökkenő alapkamat, valamint az új, szigorításokat hozó árazási és hitelbírálati piaci szabályozás negatívan hatott a nyereségtermelő képességre. A bankcsoport mindezek ellenére az egyszeri eredményjavító tételekkel - például az eszközeladásból származó bevételekkel - együtt 15,7 milliárd forint adózott nyereséget ért el.

Zolnai György, a bank vezérigazgatója szerint az első fél évben a negatív hatásokat organikus növekedéssel és prudens kockázatkezeléssel tudták ellensúlyozni. A féléves eredményt a továbbra is kiugróan alacsony kamatkörnyezet, illetve az autóhitelek forintosításából adódó több milliárd forintos várható veszteség csökkenteni fogja a következő hónapokban, ezzel együtt az év végén 10 milliárd forint nagyságrendű adózott nyereségre számítanak a BB-nél.

Az első fél évi eredményt elemezve a bank ismerteti: az üzleti tevékenységhez kapcsolódó értékvesztés-képzés - a devizahiteles elszámoláshoz köthető összegektől eltekintve - az előző év azonos időszakához képest szinten maradt. A kulcsszegmensekben - elsősorban a befektetési szolgáltatások, a mikrovállalati hitelezés és a vállalati lízing területén - elért növekedés szintén növelte az eredményt. A bank működési költségei a több éves szünet után végrehajtott 3 százalékos általános bérfejlesztés és az intenzívebb marketing tevékenység nyomán 5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A mérlegfőösszeg június végén 867,6 milliárd forintot tett ki, 2 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A pénzintézet ügyfelekkel szembeni nettó követelésállománya 8 százalékkal, 519,8 milliárd forintra csökkent, amiből 6 százalék az elszámolás hatásának tudható be. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 10 százalékkal mérséklődtek és június végén 536,7 milliárd forintra rúgtak.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) égisze alatt működő bankcsoport lakossági bruttó hitelállománya 11,8 százalékkal, 336,96 milliárd forintra csökkent az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az autóhitel portfólió 12,8, a jelzáloghitelek állománya 13, a fedezetlen hiteleké pedig 9 százalékkal zsugorodott. A fedezett hitelek állománya a devizahiteles elszámolás következtében mérséklődött, ezt azonban részben ellensúlyozta, hogy a bank 7 százalékkal növelte az új jelzáloghitelek kihelyezését.

A befektetési szolgáltatások terén ugyanakkor a bankcsoport az eddigi évek tendenciáját folytatva továbbra is kiváló eredményeket ért el. A Budapest Alapkezelő teljes kezelt vagyona 15,8 százalékkal, 520,2 milliárd forintra növekedett az előző év azonos időszakához képest, alapokban kezelt vagyona pedig 465,3 milliárd forintra nőtt (a nyugdíjpénztári kezelt vagyon nélkül). Ezzel a Budapest Alapkezelő 8,48 százalékra növelte részesedését a nyilvános alapok piacán.

A Budapest Bank Business, a bank elsősorban kis- és középvállalatokra szakosodott üzletága szinten tartotta hitelállományát (432 milliárd forint). Az üzletág folyószámla és lekötött betét állománya 19 százalékkal, 283 milliárd forintra nőtt. A mikrovállalkozások hitelállománya szintén dinamikusan, 13 százalékkal növekedett. A bankcsoport lízingállományát is jelentősen, 17 százalékkal, 51,8 milliárd forintra növelte az előző év azonos időszakához képest, és 39 százalékkal több új lízinget helyezett ki az első hat hónapban.

A vállalati üzletág eredményeihez hozzájárult az is, hogy a BB aktívan részt vesz az MNB növekedési hitelprogramjában, amelynek második szakaszában a bankcsoport összesen 97,6 milliárd forintot - a teljes piaci volumen 12 százalékát - helyezett ki 2015. június 30-ig - írja közleményében a hitelintézet.

A bankcsoport konszolidált eszközarányos nyeresége (ROA) 3,59, konszolidált tőkearányos nyeresége (ROE) 23,96 százalék volt az első fél évben, a tőkemegfelelési mutató pedig 10,6 százalék.

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a számok visszaigazolják, hogy az állam a nemzeti bankrendszer megerősítése szempontjából stratégiai jelentőségű, ugyanakkor pénzügyileg is eredményes vagyonelemre tett szert a Budapest Bank megvásárlásával. A kormányzat célja, hogy a pénzintézet jövedelemtermelő képessége és szolgáltatásainak színvonala, termékeinek keresettsége tovább nőjön - mondta a közlemény szerint.

Kapcsolódó cikkek