- Az Erstét tekintette a piac a legesélyesebb befutónak a Citibankért vívott versenyben, mégis viszonylag elhúzódtak a tárgyalások. Miben volt a legnehezebb megegyezni?
- Nem mindennapi tranzakció volt. Ekkora üzletágátvétel még nem történt a piacon, ráadásul közben folyamatosan változott a jogi-szabályozói környezet, ami teljesen átalakította a paramétereket. Végül az ügyfelek, a munkavállalók és a tulajdonosunk érdekében már az aláírás előtt nagyon részletesen ki kellett találnunk, hogy miként is néz ki az új üzleti modell. Mind a citis, mind a saját kollégáinknak elmondtam: két típusú üzleti kultúra találkozik most a tranzakció eredményeként, és a célunk az, hogy egy újat hozzunk létre, amely mindkettőből a legjobb részeket tartja meg. Tehát egyáltalán nem vevői dominancia fog érvényesülni. Adott volt egy második-harmadik számú lakossági bank, az Erste, és egy remek „niche-játékos", a Citi, ezekből próbálunk egy új bankot kialakítani. Eközben mi is szeretnénk változni és újrapozicionálni magunkat.
- Mi volt az a legfőbb érték, amiért ennyire eltökéltek voltak?
- Kezdjük azzal, hogy a Citi jó lakossági bank volt, nem a problémák miatt adják most el az üzletágat, hanem a tulajdonos új stratégiájára tekintettel. Az üzleti modell sikeres volt, fontos értékekkel, kiváló kollégákkal és minőségi ügyfelekkel. Számunkra a vagyonkezelés, a hitelkártya-üzletág (ezt a régióba a Citibank hozta be), illetve az ügyfélkör volt a legvonzóbb, amiben jelentős potenciált láttunk.
- Az Erste Banknak van már tapasztalata ügyfelek, üzletágak átvételében, de a Citi megszerzése a BNP-hez vagy még korábban az ING-hez képest jóval nagyobb falatnak tűnik. Mi lesz a menetrend?
- Az aláírás után elindult az engedélyezési eljárás. Az engedélyek kézhezvételéig az ügyfél- és portfólióátvétel előkészítésén dolgozunk, amelynek több állomása lesz a jövő év utolsó negyed-évéig, mire a tényleges migráció megvalósul. Idő kell arra, hogy a Citi-ügyfelek számára a jelenleg fontos szolgáltatásokat, lehetőségeket kifejlesszük úgy, hogy azok a teljes integráció időpontjára tökéletesen működjenek. Fontos azonban, hogy a Citi ügyfeleinek az értesítésig, tehát a jövő év őszéig nem kell semmit tenniük, a magyarországi Citibank a megszokott módon szolgálja ki őket, a változásokról írásban fognak tájékoztatást kapni. Ez az idő ahhoz is kell, hogy az Erste szervezete átalakuljon az új kollégák befogadására. Természetesen lesznek olyan üzleti, főként értékesítési egységek (reptéri értékesítés, függő ügynöki hálózat), amelyek már hamarabb, 2016 elején „erstéssé" válnak. Szóval, bonyolult és időigényes ez a folyamat az ügyfelek érdekében. És közben más projekteket is viszünk. Csak hogy egyet említsek, a hazai Erste-csoport jelzálogbankkal bővül, 2016 októberére már jelzáloglevél-kibocsátással kell megfelelnünk a szabályozói elvárásoknak.
- Hány új munkavállalót, ügyfelet kapnak?
- Több száz dolgozóról van szó. Az Erste ezen a téren is jó vásárt csinál, hiszen a Citinél is kiváló szakemberek dolgoznak, látjuk, hogy egymás erősségeivel valami újat tudunk létrehozni. Várakozásaink szerint az Erste az akvizícióval a fogyasztási hitelezésben, a hitelkártya-üzletágban több mint a duplájára nő, és a prémium ügyfelek vagyonkezelésben szintén jelentős bővülést ér el.
- Az összefésülést egyedül csinálják, vagy tanácsadókkal?
- Elmondhatjuk, hogy a bankban fejlett az akvizíciós kultúra, azaz van már benne tapasztalatunk, a szervezet várta és felkészült a tranzakcióra, így belső erőforrásokkal valósítjuk meg a projekt oroszlánrészét.
- A cseh Citibank is része az ügyletnek, vagy az külön kérdés?
- A magyarországi Erste-csoport természetesen csak a magyar Citibank lakossági üzletágát vásárolja meg. A más országokra vonatkozó döntések nem a mi kompetenciánkba tartoznak. (Úgy tudjuk, a cseh Citibankot végül nem vette meg az amúgy piacvezető cseh Erste-érdekeltség - a szerk.)
- Hogyan lehet megóvni a most megvett állományt, hogy ne csalják el az értékes ügyfeleket azok a versenytársak, amelyek nem fizettek, de szívesen mazsoláznának?
- Ezen a Citi meg az Erste is dolgozik. Az ügyfelek a jövő év végéig a Citinél maradnak, utána pedig egy olyan bankhoz érkeznek, ahol mindent megkapnak, amit addig, sőt... Ami a dolgozókat illeti, kiálltam eléjük, és egyetlen dolgot kértem: az esélyt, hogy bebizonyíthassuk, hogy mi is legalább annyira jó munkaadók vagyunk. A tranzakció miatt egy embernek kell reszketni a munkahelyéért, méghozzá nekem. Ha ugyanis elrontjuk ezt, akkor először engem fognak elküldeni.
- Az árazásnak része az, hogy miként alakul a következő időszak, vagy fix árban egyeztek meg?
- Árról vagy árazásról nem nyilatkozunk. Nem is szokás hasonló tranzakcióknál.
- Az ügyletet kísérő nyilatkozatában kiemelte, hogy ez a tranzakció is jól mutatja az Erste hazai elkötelezettségét. Mennyire támogatta Bécs a döntést?
- Az Erste komolyan gondolja a magyarországi jelenlétét. Ez után a tranzakció után talán már nem kell ezt többször bizonygatnunk. Voltak az elmúlt években a miénknél sikeresebb bankok, mégsem azok tudták meggyőzni a tulajdonosukat, hogy növekedjenek Magyarországon. Az Erste bécsi vezetése hisz az országban, remélem, a menedzsmentben is, noha a környezet továbbra sem a legideálisabb. A fogyasztási hitelezés és a vagyonkezelés Bécs számára is stratégiai pillér, így - bár nem volt könnyű a brókerbotránytól övezve és a tulajdonos érdekeit is érvényesítve - támogatást és jóváhagyást is kaptunk. Az Erste-központnak az a fontos, hogy a régióban mindenhol sikeresen működjenek a leánybankok. Ez a tranzakció jelentősen erősíti az Erste pozícióit, javíthatja a profitabilitást, és komoly presztízsnövelő értéke is van.
- A magyar állam már több mint fél éve bejelentette, hogy 15 százalékos tulajdont szerez az Erstében, de mostanában nincsenek erről új hírek. Folyamatban van valamilyen tárgyalás vagy átvilágítás, vagy a felek kicsit hátrébb álltak az asztaltól?
- Már február 9-én, a bejelentés napján a levegőben volt, hogy az Erste érdeklődik a Citibank iránt, és az állam is támogatta a növekedési stratégiánkat, így ezt a tranzakciót is. Ebben az időszakban két üzleti tervünk volt párhuzamosan, egy a Citivel és egy nélküle. Most már az utóbbit eldobhatjuk. Nincs semmiféle asztaltól való felállás, hátraállás. Meg kellett várni a féléves jelentésünket, és itt volt a nyári szünet is. Az államnak valóban fontos volt, miként alakul a citis deal, de ahogy korábban is mondtuk, legkésőbb az év végére megvalósul a tulajdonszerzés.
- Menet közben vetődött fel, hogy a brókerbukások kapcsán a bankokra brutális teher hárulhat. Ez nem akasztotta meg a tárgyalásokat?
- Nem számoltunk ezzel az aláírás idején, ahogy természetesen az állami fél sem. Ez egy óriási extraterhet jelentene, amelyet nem volna fair a mi nyakunkba varrni.
- Azt mondta, hogy célegyenesbe fordult az Erste 15 százalékának az értékesítése. Ki tárgyal erről?
- Részünkről természetesen elsősorban a tulajdonosunk.
- És az állam részéről? A neves tanácsadóról, a Rothschildról hallani...
- Ezt én nem szeretném kommentálni, de valóban van vezető tanácsadó, és természetesen vannak ügyvédek és pénzügyi tanácsadók is egy ilyen folyamatban.
- Ha már a Rothschildot említettem, azt is hallottam, hogy az állam számára ez a tanácsadó cég világította át a Sberbankot. Igaz, végül nem volt állami érdeklődés a versenytársuk iránt. Ha már így lendületbe jöttek, önöket nem érdekli e bank?
- Azt hiszem, a Citi-féle deal most egy darabig elég lesz, de továbbra is vallom, amit sokszor elmondtunk már: az Erste Magyarországon növekedési stratégiát folytat, amely elsősorban organikus, de közben nem zárkózunk el értéknövelő akvizícióktól sem. A Citi a kínálkozó lehetőségek közül a legvonzóbb volt, kemény és szép feladat.
- Kívülről úgy tűnik, mintha topmenedzserhiányban szenvedne az Erste Bank Magyarországon. Lassan már minden Jelasity Radován lesz a bankban, hiszen egyszerre vezérigazgató, vállalati és pénzügyi vezető, most éppen megbízott informatikai vezető lett... Tervezik-e ezen posztok szétválasztását? Azt hallani, hogy önökhöz tart Foltányi Tamás, aki nemrégiben távozott az FHB-csoporttól.
- A kérdés így formálisan nem felel meg a valóságnak, hiszen átmenetileg sem én viszem az informatikát, hanem Harmati László vezérigazgató-helyettes. Belső, pláne igazgatósági személyi kérdésekről nem szokás és nem is helyes a sajtóban előre nyilatkozni. Annyit azért elmondhatok, hogy ez tartósan nem fenntartható állapot, hiszen sok a feladat, folyamatosan haladunk előre, és dolgoznunk kell az akvizíción. Mindenképpen szeretném tovább erősíteni a menedzsmentet, és konkrét lépések is folyamatban vannak.
- Ezek biztosan érdekelnék a piacot. Ahogy a honlapjukon a vezetőség összetételét néztem, láttam, hogy az osztrák kockázatkezelési menedzser már távozott, és egy holland szakember került a felső vezetésbe. Rá milyen szerep hárul?
- A kockázatkezelésért felelős belső igazgatósági tagunk, Jurgen de Ruijter tavasszal jött a bankhoz, s az új informatikai és operációs vezető is hamarosan érkezik.
- Zárjuk a beszélgetést egy optimista kérdéssel. Melyek azok a banki szegmensek, amelyekben a leginkább pozitív a jövőképe? Gondolom, a Citi-deal után a vagyonkezelés és a hitelkártya biztosan ilyen.
- Vannak ilyenek. Hiszek a mezőgazdaságban, de egyre jobb a környezet a vállalati hitelezésben is, javul az állományunk minősége, belső átalakítással le tudtuk építeni a vállalati restrukturálási osztályt. Az ingatlanpiaci környezet is egyre attraktívabb. Az alacsony kamatok idején a betéteken kevesebbet lehet keresni, de a kihelyezési oldal javul.

Névjegy

• 47 éves, magyar-szerb állampolgár, közgazdasági diplomáját Belgrádban, MBA-jét Chicagóban szerezte.
• 1995 óta tölt be vezető posztokat a nemzetközi pénzügyi szférában. Dolgozott a Deutsche Banknál, a McKinsey & Companynál, majd tíz évig a Szerb Nemzeti Banknál, amelynek hat éven át elnöke volt. Az Erste Bank élére négy éve a Bank Austria UniCredit Groupból érkezett.
• Szerbül és magyarul anyanyelvi szinten, angolul és németül folyékonyan, oroszul tárgyalási szinten beszél.
• Felesége görög származású amerikai állampolgár, három fiuk van, Jelasity Radován ezenkívül egy felnőtt leánygyermek édesapja is.

Kapcsolódó cikkek