Kevesebb munkavállaló
Magyar cégvezetők általában csak név nélkül nyilvánulnak meg a menekültkérdésben. Az így is egyértelmű: a Daimler-vezérhez hasonlóan látják, hogy a krízisből már középtávon profitálni lehetne.
„Nemrég olvastam, hogy Németországnak évi 250-350 ezer bevándorlóra lesz szüksége 2030-ra a gazdasági potenciáljának fenntartásához. Ilyen számítást hazánkra nézve nem láttam, de a születési rátánk, illetve a korfánk nem jobb, mint a németeké" - jegyezte meg egy magyar nagyvállalati vezető. Hozzátette: Magyarországon a versenyszféra potenciális munkavállalói köre drámaian csökkent az elmúlt években, például a kivándorlás miatt.
Kulturális különbségek
„Az ideérkezők többsége a társadalom számára is értékes ember lenne. A magyarországi átlaghoz képest például a Szíriából jövők körében a felsőfokú végzettségűek aránya nagyobb, ami minden növekedésben lévő ország fejlődésére kedvező hatással lehetne" - jegyezte meg egy másik nagyvállalat első embere.
Igaz, szerinte a menekültek akkor jelenthetnének megoldást az európai demográfiai bajokra, a munkaerőhiányra, ha a kulturális különbségeket kezelni tudnák, efelől pedig - a mostani tömeget látva - erős kétségei vannak.
A témáról részletesen olvashat a Figyelő hetilap szeptember 10-i, idei 37. lapszámában.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.