Egyértelmű, hogy Finnországban a vélemények sarkosan eltérnek a bevándorlással kapcsolatban, még a kormány belső köreiben is. A múlt héten a finn kormány bejelentette, hogy hajlandó kétszeresére növelni az idén befogadni tervezett létszámot, 15-ről 30 ezer főre. Tavaly Finnország csak 3,600 kérelmet kapott. Idén már eddig beérkezett ugyanilyen számú kérés, a legtöbb iraki és szomáliai menekültek részéről.
Néhány menekült akár Juha Sipila miniszterelnökkel élhet együtt, aki szombaton azt mondta, hogy egyik házát felajánlja a bevándorlóknak. Juha Sipila kijelentette: úgy érzi, hogy Finnországnak, amely 5,5 millió ember otthona, példát kell mutatnia Európának a migráció kezelése ügyében. A finn koalíciós kormány tagja azonban a bevándorlás-ellenes Finnek Pártja, amely az áprilisi választásokon a második helyen végzett.

Integrációs problémák?

Jussi Halla-aho, a Finnek Pártja parlamenti képviselője a múlt hónapban azt mondta, hogy jó néhány személy nem illeszkedett be megfelelően a közösségbe, és fennáll a veszélye annak, hogy „az ország társadalma a muszlim kisebbség szabályai szerint kezd működni ahelyett, hogy elvárná: a kisebbség viselkedjék a társadalom normáinak megfelelően". Júliusban Olli Immonen, a párt egy másik parlamenti képviselője Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „ez egy multi-kulturalizmusnak hívott rémálom" és hozzátette: „a végsőkig harcolunk a hazánkért és egy igazi, finn népért."
Noha a megjegyzéseire érkezett válaszok kiegyensúlyozottak voltak a bevándorlást támogatók és ellenzők között, a kormányzati körök nem álltak a képviselő mellé.
Alexander Stubb pénzügyminiszter a következőket írta: „Csak annyit tudok mondani, hogy a multikulturalizmus érték."

Juha Sipila miniszterelnök a Twitteren azt írta, hogy ő Finnországot „egy nyitott, nyelvileg és kulturálisan nemzetközi országgá" szeretné fejleszteni. A Finnek Pártjának vezetője, Timo Soini, aki miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, a múlt héten blogjában azt írta, hogy a keresztény és a yazidi kisebbségek képviselőit a menekült státusz tekintetében előnyben kell részesíteni.

Véleménye azonban éles bírálatok kereszttüzébe került, és, a finn újságok szerint jelentős fordulattal, hétfőn már más álláspontot képviselt. Finnországban, ahol a lakosság 78 százaléka a lutheránus egyház tagja, a közvélemény egyes csoportjai osztják a jobboldali politikusok aggodalmait az ország esetleges iszlamizációjával kapcsolatban. Augusztusban, mielőtt a bevándorlási keretszámokról szóló új vita elkezdődött, egy felmérés szerint a finnek többsége úgy nyilatkozott: inkább élne egy alkohol-rehabilitációs központ közelében, mint egy mecset mellett. Frissebb közvélemény-kutatás egyelőre nem áll rendelkezésre. Szeptember 2.-án a Finn Lutheránus Egyház püspöke, Kari Makinen felszólította híveit, hogy fogadjanak be menekülteket. A felszólítást követően egy nap alatt 196 személy mondott le egyházi tagságáról, több, mint kétszer annyian, mint ahányan egy átlagos napon.
"Mivel a Finn Egyház azt akarja, hogy segítsünk otthont biztosítani az IS harcosainak Finnországban, számomra elfogadhatatlanná vált" írta valaki azon a honlapon, amelyen az egyházi tagságról le lehet mondani.

„Az Egyház feladta a keresztény értékek védelmét és az Iszlám Finnországi megjelenését támogatja."Szégyelljétek magatokat, bolondok vagytok" írta egy másik.
Az állami televízió szerint a finnek aggodalmai közül a legáltalánosabbak a következők:

• a több menekült befogadása a bűnözés növekedéséhez vezet
• úgy tűnik, a menedékkérők nem akarják megtanulni a finn nyelvet
• a fogadóközpontok fenntartása túl sokba kerül

Ezek az aggodalmak a hivatalos álláspont szerint általában megalapozatlanok ugyan, de mégis nagyon sokan osztják őket.

A bevándorlás-ellenes felszólalók nagy része a menekülők befogadásának anyagi terheire összpontosít. Finnország gazdasága az elmúlt években visszaesett, három egymást követő évben recesszióban volt. A múlt héten egy tiltakozó, aki egy új menekült-központ létesítése ellen szólalt fel, azt mondta: „Mindent elvettek a munkanélküliektől, a szegényektől és a betegektől. A kincstár pedig üres. Ha ezek a központok megnyílnak, a mi adóinkat emelik fel."

Gyűlöletbeszéd

A szociális médiák oldalain sok mindent lehet olvasni, igazat vagy valótlant a bevándorlók által elkövetett támadásokról. Ezeket gyakran széles körben megosztják, a finn médiában azonban megerősítő információkat nem találni.  Egy, szeptember 6.-i keltezésű Facebook-bejegyzésben egy nyugat-finnországi férfi részletesen leír egy, állítólag a bevándorlók által elkövetett támadást két 12 éves lány ellen.

"Ezek az emberek menedékkérők, semmiféle dokumentummal nem rendelkeznek, múltjukat egyetlen hatóság sem ismeri" állítja a bejegyzés. A posztot több, mint 2 ezer osztotta meg és sok, a bevándorlókat bíráló észrevételt kapott. Egyre gyakoribbak a gyűlölködő hozzászólások. A múlt héten két nagy médiacsoport lezárta honlapjainak kommentálási lehetőségét. Az állami Yle televízió magyarázata szerint az ok „a gyűlöletbeszéd túláradása és az alacsony minőségű párbeszéd" volt.

„A viták, különösen az elmúlt évben, rendkívül élessé és támadóvá váltak, a gyűlölködő beszédet is beleértve" mondta az Yle főszerkesztője.

Finn városokban a multi-kulturalizmus melletti felvonulásokra került sor. Egyikük, amelyet Olli Immonen júliusi bejegyzése után szerveztek Helsinkiben, több ezer embert vitt az utcára. Finnországban a sajtó alapvetően semleges, a bevándorlás ritkán kerül a címoldalakra. A cikkek döntően a bevándorlók áldatlan viszonyairól és az őket segítő munkáról szólnak. Az online médiumokban meggyőzőbbek a bevándorlás-párti hangok, mint az azt ellenzőké. Az a kötetlen szabadtéri program, amelyet szeptember 12.-én rendeznek a fővárosban a bevándorlók tiszteletére, több, mint 4,300 támogató bejegyzést kapott a Facebook-on. Egy másik Facebook oldal, amely az „Egykor én is bevándorló voltam" cím alatt fut, több, mint 17 ezer lájkoló bejegyzést kapott és azok történeteit gyűjti össze, akik menekültként érkeztek Finnországba. Ma található közöttük pilótanövendék, ápolónő és modell is.

A Twitteren a @TorillaOnTilaa a menekülteket üdvözlő üzeneteket gyűjti össze, közöttük a finn labdarúgó-válogatott számos játékosának bejegyzéseit.
„Mindannyian egyenlők vagyunk", írta a Fortuna Dusseldorf játékosa, Joel Pohjanpalo.

Kapcsolódó cikkek