Macedónia és Szerbia, a menekültek útvonalán fekvő két nem EU-tag ország bejelentette: felkészültek arra, hogy több menekült marad majd náluk, miután Németország ideiglenesen felfüggesztette a schengeni szabályozást a saját határain.

A menekültek a hétvégén is nagy számban érték el a két balkáni országot. A macedón védelmi miniszter, Zoran Jolevski azt nyilatkozta, hogy országa nem tervez változtatni az eddigi hozzáállásán. A Görögországgal határos déli területeken továbbra is érvényben marad a szükségállapot, ami lehetőséget teremt arra, hogy a határőrizettel megbízott rendőrség mellett a hadsereg is jelen legyen a térségben, és segítsen a válságos helyzet kezelésében.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a menekültek gyorsan és emberi körülmények között utazzanak át Macedónián," fogalmazott Jolevski. Hozzátette: „Csak reménykedni tudunk abban, hogy a menekülthullám lassan véget ér, bár információink alapján ez még távol van."

A macedón Külügyminisztérium eközben megpróbálta kimagyarázni Nikola Poposki külügyminiszter szavait, aki a Figyelőnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Macedónia is fontolgatja valamiféle határzár kiépítését Görögország felé. A minisztérium szerint a lap nem idézte a miniszter azon szavait, miszerint a kerítésépítés nem megoldás a problémára. „Jelenleg semmi rendkívüli esemény nem történik sem a déli, sem az északi határainkon," jelentette ki Ivo Kotevski, a macedón rendőrség szóvivője. Szerinte a macedón rendőrség éberen követi az eseményeket.

A menekülthelyzettel foglalkozó szerb munkaügyi- és szociális miniszter, Aleksandar Vulin azt nyilatkozta, Szerbia számol azzal, hogy a német intézkedések következtében több menekült marad az országban, ám kijelentette, hogy Belgrád ebben az esetben is teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. A szerb közszolgálati televíziónak adott interjújában Vulin kijelentette, hogy Szerbia semmi esetre sem épít falakat a határain a menekült áradat megfékezésére, inkább további menekülttáborokat hoz létre az ország északi határa közelében Zombor, Nagykikinda, Szabadka és Sid városok területén. „Szerbia nem a saját költségvetéséből fedezi ezeket a kiadásokat," magyarázta Vulin, „hanem EU-s támogatásokat veszünk igénybe." A miniszter egyúttal sürgette, hogy az EU több támogatást küldjön Szerbiának, mert az ország egyedül nem képes megbirkózni a menekült áradattal. Kijelentette, hogy Szerbia ugyan nem tagja az EU-nak, de a probléma közös, így az EU-nak be kell szállnia a költségekbe. Szerbiába hétfőn is 3500-nál több menekült lépett be a déli határán Presevónál. Az elmúlt időszakban a naponta érkező menekültek száma ötödével emelkedett.

A szabadkai menekülttáborSzabadkai önkormányzati forrásokból a Bakán Expressz úgy tudja, Szabadkán egy mindössze 75 fő befogadására alkalmas befogadó állomás nyílik. Az alapítás és a fenntartás költségei nem a szabadkai önkormányzatot terhelik majd, hanem központi, belgrádi forrásból finanszírozzák.
Szerbiában a problémák tovább súlyosbodhatnak keddtől, amikor a magyar hatóságok is szigorításokat vezetnek be. Az új magyar törvény értelmében a hadsereg is bevethető lesz a határ mentén, az illegálisan átkelőket pedig akár 3 év börtönre is ítélhetik. A magyar hatóságok ráadásul a schengeni vízum nélkül érkezőket visszaküldhetik Szerbiába, miután az Európai Bizottság Szerbiát biztonságos országnak nyilvánította.

Eközben Románia nem reagált hivatalosan a német határzár bevezetésére. A schengeni egyezményben nem érintett ország továbbra is kitart álláspontja mellett, miszerint csak a kvóta rendszer szerint oda küldendő 1785 menekültet fogja befogadni. Gabriel Oprea belügyminiszter hétfőn az Európai Bizottság kvóta tervezete ellen szavazott az EU belügyminiszterek találkozóján Brüsszelben. Elmondása szerint országa államfője és kormányfője is a terv udvarias elutasításával bízta meg. A román államfő, Klaus Iohannis még vasárnap azt nyilatkozta, hogy országa ugyan szolidáris mindazzal, ami most Európában történik, de jelenleg nem tud több menekültet befogadni.

Davor Gjenero zágrábi politikai elemző ugyanakkor afelett kesergett, hogy a német lépés Horvátország reményeit is elveszi a schengeni csatlakozástól. Szerinte Horvátország csatlakozása a schengeni övezethez az ország legfontosabb Európa-politikai célkitűzése. Ebben a helyzetben immár nem az a kérdés, sor kerül-e az övezet bővítésére, hanem az, hogy a schengeni rendszer egyáltalán túléli-e a válságot.

Denis Hadžović, a szarajevói Biztonságtudoményi Központ szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a német álláspont megváltozása hatással lehet a menekültek vándorlási útvonalára is. Szerinte a német döntés tovább bonyolítja a helyzetet a tranzit országokban. A döntés dezorientálhatja a menekülteket, akik nem tudják, végül milyen végállomás felé igyekezzenek. Hadžović szerint Szerbia lassan kiszoríthatja területéről a menekülteket, akik Magyarország helyett Bosznián és Horvátországon keresztül folytathatják útjukat Nyugat-Európába.

 

Kapcsolódó cikkek