A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
A bazár bezár
Figyelő Online
2015.09.16 14:00
Egy, két há'..., na mi lesz már? Négy, öt, hat, a berendezés marad! A limbó hintó nem ócska taxi, boldog az, ki ráül. Igen, tudjuk, hogy a menekült kérdés nem vicces, sőt nagyon is komoly dolog. Viszont nehéz a helyzetet nem tragikomikusan látni. Amikor emberek százezrei, millió kénytelenek útra kelni, vagy a terror elől menekülve, vagy egy jobb élet reményében, és az EU hintó csak ring tétován, szokás szerint a rossz és a még rosszabb kompromisszumok laprugóin himbálózva bambán.
Maga az EU nyilvánvalóan nem csőd és korai is lenne temetni még. Bármennyire is adná magát az analógia, Brüsszel nem Róma és a menekültek nem a kapukat betörni készülő barbárok. Tisztában kell lenni azzal is, hogy az EU nem Brüsszel. Az EU Berlin. Annak idején az összeurópai megbékélés hozta tető alá az Uniót. Ám Németország kitört ebből a kalodából és gazdasági ereje folytán ismét Európa vezető állama lett. Tetszik, vagy nem, Berlin fújja a passzátszelet. Amikor az osztrák kancellár össze-vissza beszél, közli, hogy nem fogják lezárni a határokat, majd néhány óra múlva mégis megteszik, az legfeljebb a több tíz kilométeres sorban állók idegeit tépázza meg. No meg a közúti fuvarozók kasszáját. Viszont amikor Berlin tétovázik, és nem meri valódi politikai erejét megmutatva az élére állni egy ilyen helyzetben az európai közösségnek, az valóban nagy baj.
Angela Merkel nem véletlenül hangsúlyozza az egység fontosságát. Ez jó és üdvözítő. Lehet tapsolni. Viszont a megoldáshoz egy jottányit sem visz közelebb. Amikor a tagállamok sorra függesztik fel a schengeni megállapodást és vezetnek be határellenőrzést, akkor az EU egyik alappillére, a munkaerő szabad áramlása kezd el megkérdőjeleződni.
Dózsa György, a Figyelő rovatvezetője
Berlin tétova és néma. Diplomáciai homályba burkolózik. Orbán Viktort használja boxzsákkként, előre tolt helyőrségként. A magyar miniszterelnök meg készségesen megteszi ezt a szívességet: szerez néhány titkos piros pontot a német kancellárnál és néhány nyilvános piros pontot a menekült áradattól a kormánypropaganda által betojatott választóknál. Értelmes megoldás ebből sem lesz.
Berlin hasonló stratégiát követett az adósságválság idején is. A homokba dugta a fejét, nem vállalta fel, hogy belső kereslete élénkítésével húzza magával a válságban lévő perifériát. Inkább az Európai Központi Bankkal vitette el a balhét. A jelenlegi helyzetben azonban az EKB nem tud segíteni. Egy tartós és elhúzódó migrációs válságnak ugyan komoly monetáris politikai következményei lesznek hosszabb távon, viszont megoldásra már rövid távon szükség lenne. Ez a megoldás kizárólag politikai lehet. Az Unió szokásos döntéshozatali mechanizmusa ismét megbukott. Jöhet még néhány EU csúcs, jópofizhat Juncker továbbra is, nem lesz konszenzus. Így nem marad más hátra, mint, hogy a tagállamok magukra maradva, maguk kényszerülnek megoldás-kezdeményeket keresni. Ezt tette Magyarország az idióta kerítéssel, ezt teszik az osztrákok a határ időszakos lezárásával és a németek is, amikor katonákat vezényelnek a saját határukra.
Az adósságválság idején az Unió legnagyobb problémájaként azt hozták fel, hogy nincs közös fiskális politika. Most a legnagyobb probléma az, hogy nincs közös védelmi és rendészeti politika. És nem is lesz, mert túl sok kompromisszum és túl sok egyeztetés kellene hozzá. Így viszont egyenes út vezet ahhoz, hogy az egységet és a szolidaritást hirdető Unió egyre jobban szétessen. Lehetetlen ma még megjósolni, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a vége.
2015. szeptember 15-e mérföldkő a menekültválság hazai történetében: életbe lépett a menekülttörvény. Mi vezetett idáig? Miért változott meg a német és az osztrák álláspont? Merre tart Európa? S miképpen látják a helyzetet a Figyelő munkatársai? Mától három napon keresztül szerkesztőink témában írt véleményét olvashatják. Egyetért? Másképp látja? Hozzászólásait az online@figyelo.hu címre várjuk!
Angela Merkel nem véletlenül hangsúlyozza az egység fontosságát. Ez jó és üdvözítő. Lehet tapsolni. Viszont a megoldáshoz egy jottányit sem visz közelebb. Amikor a tagállamok sorra függesztik fel a schengeni megállapodást és vezetnek be határellenőrzést, akkor az EU egyik alappillére, a munkaerő szabad áramlása kezd el megkérdőjeleződni.
 |
Dózsa György, a Figyelő rovatvezetője
Berlin tétova és néma. Diplomáciai homályba burkolózik. Orbán Viktort használja boxzsákkként, előre tolt helyőrségként. A magyar miniszterelnök meg készségesen megteszi ezt a szívességet: szerez néhány titkos piros pontot a német kancellárnál és néhány nyilvános piros pontot a menekült áradattól a kormánypropaganda által betojatott választóknál. Értelmes megoldás ebből sem lesz.
Berlin hasonló stratégiát követett az adósságválság idején is. A homokba dugta a fejét, nem vállalta fel, hogy belső kereslete élénkítésével húzza magával a válságban lévő perifériát. Inkább az Európai Központi Bankkal vitette el a balhét. A jelenlegi helyzetben azonban az EKB nem tud segíteni. Egy tartós és elhúzódó migrációs válságnak ugyan komoly monetáris politikai következményei lesznek hosszabb távon, viszont megoldásra már rövid távon szükség lenne. Ez a megoldás kizárólag politikai lehet. Az Unió szokásos döntéshozatali mechanizmusa ismét megbukott. Jöhet még néhány EU csúcs, jópofizhat Juncker továbbra is, nem lesz konszenzus. Így nem marad más hátra, mint, hogy a tagállamok magukra maradva, maguk kényszerülnek megoldás-kezdeményeket keresni. Ezt tette Magyarország az idióta kerítéssel, ezt teszik az osztrákok a határ időszakos lezárásával és a németek is, amikor katonákat vezényelnek a saját határukra.
Az adósságválság idején az Unió legnagyobb problémájaként azt hozták fel, hogy nincs közös fiskális politika. Most a legnagyobb probléma az, hogy nincs közös védelmi és rendészeti politika. És nem is lesz, mert túl sok kompromisszum és túl sok egyeztetés kellene hozzá. Így viszont egyenes út vezet ahhoz, hogy az egységet és a szolidaritást hirdető Unió egyre jobban szétessen. Lehetetlen ma még megjósolni, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a vége.
2015. szeptember 15-e mérföldkő a menekültválság hazai történetében: életbe lépett a menekülttörvény. Mi vezetett idáig? Miért változott meg a német és az osztrák álláspont? Merre tart Európa? S miképpen látják a helyzetet a Figyelő munkatársai? Mától három napon keresztül szerkesztőink témában írt véleményét olvashatják. Egyetért? Másképp látja? Hozzászólásait az online@figyelo.hu címre várjuk!
Eddig megjelent jegyzetek:
címkék:
menekültekjegyzetsorozat
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
