A napokban viszont kicsit másképp alakul a helyzet: amikor meglátjuk az utolsó kamiont a sorban, még percekig autózhatunk a pályán, amíg elérjük a határt. Útitársam százig számolta a kamionokat, utána feladta - és még így is kilométereket autóztunk tovább a határ sorompóig. A szerb és horvát mellett többnyire bolgár és török rendszámmal álltak a kamionok, de macedón, görög, magyar, román, boszniai és szlovén felségjelzések is bőven voltak. (Illusztráció: Ivan Apostolski, www.graforizmi.com.)

A probléma a magyar határzárral kezdődött. Szeptember 15-ig a szerb hatóságok (ahogy földrajzilag előttük a görögök és a macedónok is) simán továbbengedték a menekülteket: ugyan volt egy laza, és nem mellesleg simán megkerülhető regisztráció Szerbia déli határán, de aztán nagyjából szervezetten jutottak el a menekültek Magyarkanizsára és Horgosra, hogy a vasúti sínek mentén besétáljanak Magyarországra.

Ami a szervezettséget illeti: mint korábbi tudósításainkban megírtuk, a menekültek Szerbiában minden gyűjtőponton igénybe vehették az arra kijelölt szállítók szolgáltatásait. Ezeket nem a szerb állam fizette, hanem a menekültek váltottak (gyakran jelentősen túlárazott) jegyeket a vonatra vagy a buszokra. A szerb állam ehhez csak asszisztált: míg a macedón határtól korábban csak három átszállással lehetett eljutni Szabadkára (Presevo-Niš, Niš-Belgrád, Belgrád-Szabadka), elegendő számú menekült esetén megindult a Presevo-Szabadka közvetlen járat is.

Miután betolták a Mad Max vonatot Horgosnál, illetve lezárták a röszkei átkelőt, a szerbek taktikát váltottak: a közvetlen buszjáratok a horvát határra kezdték hordani a Macedónia felől továbbra is állandóan érkező menekülteket. Balkán pávatáncA görög határon begyűjtött menekülteket a macedónok buszokkal és vonatokkal közvetlenül északra, az állam szerb határára szállítják. A menekülteknek persze jegyet kell váltani, nem is olcsón. A buszok és vonatok a szerb határhoz szállítják a menekülteket, majd megmutatják, hol lehet átmenni Szerbiába. A meglepően jól kiépített út alig egy kilométer. A szerb oldalon, Miratovacnál egy befogadó állomás található: nyolc sátor azoknak, akik ledőlnének egy kicsit. De van egy kihelyezett vám ellenőrző pont is: a menekültek hátizsákjait, csomagjait egy kisteherautóra épített mobil készülék világítja át. Miratovacnál a menekültek élelmiszert és vizet kapnak az IOM önkénteseitől. Orvosi ügyelet is van. Innen a mindössze 5 kilométerre lévő Presevóba szállítják őket, ahol regisztrálniuk kell. A regisztrált (és a nem regisztrált, emiatt külön felárat fizető) menekülteket innen egyenesen a horvát határra szállítják. Egy Presevo-Sid (kb 450 km) jegy ára 35 EUR a regisztráltaknak, 55-60 EUR a papírok nélkülieknek.


A horvát rendszer órák alatt összeomlott: létezik az a tömeg, amivel nem bír el az erre felkészített apparátus sem. A horvátok kétségbeesett tárgyalásokat folytattak Szlovéniával, de ők nem nyitottak ajtót a menekülteknek - a zöld határ pedig arrafelé a domborzati viszonyok miatt finoman szólva is kevésbé járható út. Így a horvátok az eleve a magyar határ közelében felépített gyűjtőtáborokból, Beli Manastirből és Csepinből elkezdték a horvát-magyar határra fuvarozni a menekülteket. Ez vezetett a horvát-magyar összezördüléshez.

A helyzet olyan, mintha egy forró gesztenyét dobálnának körbe. Aki nem tudja elég gyorsan tovább passzolni, annak megég a tenyere. Ha Ausztria vagy Németország hirtelen lezárja a határait, egy nagy csoport menekült bent ragad az országban.

Az igazán nagy baj azonban szerdán kezdődött, amikor a horvátok lezárták a teherforgalmat a szerb kamionok előtt. Fontos tudni, hogy Horvátország Szerbia kilencedik legfontosabb export partnere: ha a szerb áru nem, vagy csak késve jut be Horvátországba, azt az egész gazdaság megszenvedi.

Szerbia válaszlépést ígért: tegnap éjféltől a horvát kamionok sem léphetnek be Szerbiába. Horvátország azonban ezt is űberelte: nemcsak szerb áruk, de egyáltalán szerb járművek sem jöhetnek Horvátországba. Magánszemélyek igen: ha gyalogolnak.

A lépés egyik első áldozata egy olyan busz volt, ami Szerbiát kötötte össze a boszniai szerb köztársasággal (Republika Srpska): Belgrád és Banja Luka között a legrövidebb út Horvátországon keresztül vezet.

Éjszaka az EU külügyi biztosa, Federica Mogherini a felek megegyezését sürgette - a horvát határ végülis az EU határa is egyben. A szerbiai kereskedelmi miniszter, Rasim Ljajić arra figyelmeztetett, hogy ha a tárgyalóasztalnál nem sikerül kompromisszumot találni, a határzár költségei mindkét oldalon kritikussá válhatnak. Eközben a horvát Kereskedelmi kamara is arra figyelmeztetett, hogy a határok lezérása „katasztrofális következményekkel járhat" az eleve gyengélkedő horvát gazdaság szempontjából.

A horvát fél azt követeli, hogy Szerbia engedje a menekülteket Horgos irányába is - ezt ma hajnalban Ranko Ostojić, horvát belügyminiszter nyilatkozta. Azonban a szerb-magyar határ zárva van a menekültek előtt.

Az EU közben inkább Szerbia pártjára áll a kérdésben: a mai napon Belgárdban tárgyaló EP képviselők szerint a Horvátország által egyoldalúan meghozott rendelkezések „elfogadhatatlanok," és nem visznek közelebb a migránshelyzet megoldásához. A szerb munkaügyi miniszter, Aleksandar Vulin, akihez a menekült válság is tartozik, szimplán rasszizmusként bélyegezte meg a horvát állam intézkedéseit.

 

Kapcsolódó cikkek