A kommunista Kelet- és a kapitalista Nyugat-Németország egyesítésének ezüstös évfordulóján megállapítható: az Európa legjobb gazdaságát felépítő ország válaszút előtt áll. Angela Merkel kancellár és Joachim Gauck köztársasági elnök, akik mindketten a kommunista korszakban nőttek fel, részt vettek a gazdasági fővárosban, Frankfurtban megrendezett ünnepségeken. A programok messze hangzó jelszava az volt: „lépjünk túl a határokon".

Megnyitó beszédének középpontjába Gauck elnök a menekült-válságot állította. Felszólította a németeket, hogy találják meg újra azt a pezsdítő szellemet, amely a berlini fal leomlása és a Kelet-Nyugat újraegyesülése közötti hónapokban az országot magával ragadta.

"Ma az akkori idők bátorságát és magabiztosságát ünnepeljük. Használjuk fel hídként ezt az emléket" - mondta Gauck, aki abban az időben egy rendszer-ellenes lelkipásztor volt Kelet-Németországban.

„A kérdések kérdése 1990-ben is az volt: 'Készen állunk- e erre a harcra? Akkor sem volt követhető történelmi példa. És mégis, emberek milliói vállalták fel, hogy részt vegyenek az egyesítés történelmi feladatában és tegyenek azért, hogy Németország több legyen, mint részeinek összege."

Merkel, aki novemberben ünnepli hatalomba kerülésének 10. évfordulóját, idén akár egy millió, háború és nélkülözések elől menekülő menedékkérő érkezésének problémájával küszködik.

Angela Merkel

A gazdaság- és munkaerőpiac sikerein felbuzdulva a szavazók támogatták a kancellár befogadó politikáját. Önkéntesek megható szívélyességgel, rengeteg hasznos adománnyal fogadták az érkező százezreket. Merkel kijelentette, hogy „büszke erre az országra".

Ahogyan azonban az érkezők száma egyre emelkedett, Merkel népszerűsége hanyatlásnak indult. Otthon és külföldön sokan kritizálják azért, mert kiállt amellett, hogy a menekültkérdés terheit Európának fel kell vállalnia.

Merkel szombaton azt mondta, hogy a bevándorlási válság egy korszakos próbatétel az Európai Unió számára. „Huszonöt év elteltével szembesülünk a menekültügy hatalmas kihívásával. Ezt a problémát mi, németek csak Európa közreműködésével tudjuk megoldani, a terhek tisztességes megosztásával, a világ más részeinek bevonásával".

Heti, rendszeres internetes bejegyzésében Merkel leszögezte, hogy egy sor intézkedésre van szükség. Meg kell védeni Európa külső határait, megoldani a menekültek országainak válsághelyzeteit, fejlesztési segélyeket biztosítani számukra és zökkenőmentesen elosztani az érkezőket az Európai Unión belül.

Néhány ország tiltakozott az ellen, hogy Berlin európai vezető szerepet vállaljon ebben a kérdésben. A kemény vonalas magyar miniszterelnök, Orbán Viktor elment addig, hogy Merkelt „morális imperializmussal" vádolta meg.

Gauck megértő volt a Kelet-európai országok félelmeit illetően, amelyeknek, ellentétben a nyugatiak több évtizedes tapasztalataival, nincsenek ismereteik az idegenek beilleszkedésével kapcsolatban. „Ennek az elismerése könnyebbé teheti más országok tapasztalatainak tiszteletben tartását" - mondta az elnök.

Alig egy évvel a berlini fal békés forradalom keretében történt lebontása után, 1990 október 3-án az egyesítési megállapodás ünnepélyes keretek között összeolvasztotta az ország két felét. Október harmadika azóta is Németország nemzeti ünnepe, munkaszüneti nap. Az évfordulós ünnepségek az egész hétvégén zajlanak Frankfurtban, pop-zenekarok részvételével, tűzijátékkal. Feldíszítik és kivilágítják a Majna 25 hídját. A berlini Bradenburg Kapunál, a német egység jelképénél ezrek részvételével utcabált rendeznek. A megosztottság azonban még nem tűnt el.

A YouGov közvélemény-kutató intézet szerint a németek 66 százaléka véli úgy, hogy az újraegyesítés helyes döntés volt. A nyugatiak 71 és a keletiek 83 százaléka azonban azt állítja, hogy a két országrész közötti „alapvető különbségek" fennmaradtak. A munkanélküliség a keleti tartományokban magasabb maradt, mint nyugaton, a különbség azonban hatról kilenc százalékra nőtt. Jelentősek a szociális különbségek is. Keleten sokkal több gyermek születik házasságon kívül és szorul ellátásra.

Eltérő a menekültekkel kapcsolatos álláspont is. Keleten, ahol előtérbe kerültek a populista, bevándorlás-ellenes csoportok, aránytalanul több az átmeneti szállások elleni erőszakos támadás.

A frankfurti ünnepségeket beárnyékolta, hogy körülbelül 70, nagyvonalúbb menekültügyi törvényeket követelő ember megrohamozott egy, a német parlament felsőháza mellett felállított ünnepi sátrat.