Az államtitkár szerint halaszthatatlan a struktúraváltás az egészségügyben, különben a rendelkezésre álló forrásokat nem tudja az ágazat optimálisan felhasználni, ráadásul az intézmények adóssága is újra termelődik. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ugyanakkor nem lehet túl gyorsan újabb változtatásokat keresztülvinni. „E tekintetben elmentünk a falig, jelenlegi világunk ennyit tud elviselni, rendszerszinten nincs annyi lehetőség, mint amennyit szeretnénk, s mint amennyit vizionálunk" - mondta. Megemlítette a 90-es években végrehajtott drasztikus ágyszám csökkentést, s a 2007-es nagy kórházreformot, mindkettőt villámsebességgel hajtották végre, amelyek - negatív - következményei jól láthatóak az ellátórendszerben.

FÉLIG ÜRES, FÉLIG TELE POHÁR

Az önkormányzatok adósságkonszolidációját kellene példának tekinteni az egészségügyi ellátórendszer átalakításánál, hogy ne termelődjön újra és újra a fekvőbeteg intézmények adóssága - fogalmazott Banai Péter Benő, költségvetésért felelős államtitkár a Figyelő Medicina XXXI. konferenciáján. A meghívott szakemberek az ágazat helyzetéről és az ellátórendszer nehézségeiről, valamint a lehetséges megoldásokról tanácskoztak. Az eseményen eredetileg felszólalt volna Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Központ főigazgatója, aki Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár pozícióját veszi át hamarosan, ám kimentését kérte arra hivatkozva, hogy amíg nem nevezték ki, addig nem akarja elképzeléseit az ellátórendszerről ismertetni. Visszatérve a költségvetésért felelős államtitkár beszédére: makrogazdasági szemszögből elemezte az egészségügy helyzetét. Úgy vélekedett, egyaránt lehetne keseregni és örülni, azt mondani, a pohár félig üres vagy azt, hogy a pohár félig tele, egyaránt igaz. Ő azonban inkább az optimistákhoz csatlakozott, megítélése szerint ugyanis komoly eredmény az, hogy évről-évre konszolidálják az intézmények adósságát, a gyógyító-megelőző kassza 2010 és 2015 között megőrizte a reálértékét, 30 százalékkal kapott több pénzt a központi büdzséből, mint 2010-ben, s a szakdolgozók és az ápolók béremelésére is dedikált források állnak rendelkezésre. Beszédében kiemelte, hogy a jelenlegi, 2014-2020-as európai uniós pénzügyi tervezési ciklusban jut utoljára nagyobb fejlesztési forráshoz Magyarország, amelyet szeretnének a legoptimálisabban felhasználni. A fejlesztési célok között prioritást élvez a gazdaság fejlesztés, a versenyképesség növelése, a rossz korfa megfordítása, azaz a demográfiai helyzet javítása, s a munkahelyteremtés. De emellett jut pénz az egészségügynek is - húzta alá.

Banai Péter Benő külön felhívta a figyelmet arra, nem biztos, hogy szerencsés az, ha a kórházak, klinikák adósságát évről-évre rendezik, s nem jár együtt strukturális és finanszírozási reformmal, mert az lehet az üzenete, a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében talán nem is kell lépéseket tenni, úgyis rendezi az állam. Megítélése szerint az önkormányzati adósságkonszolidáció és reform lehetne a példa az egészségügy átalakításánál, amióta ugyanis megújult működési és finanszírozási keretek között működnek, s életbe lépett az eladósodásuknak stop-ot állító törvény, jelentős többlettel rendelkeznek.
Jelenleg zajlik az egészségügyi miniszterek csúcstalálkozója: Surján László, Gógl Árpád, Mikola István, Rácz Jenő, Horváth Ágnes, Székely Tamás és Kökény Mihály pódiumbeszélgetésen fejti ki véleményét arról, milyen módon lehetne stabilizálni az ágazatot. Ezt követően gálaesten mutatja be Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke a Figyelő Medicina Top kiadványát, s kiosztják a Medicina TOP díjakat a legkiválóbb egyetemeknek, kardiológiai centrumoknak, fiatal szakorvos-jelölteknek, gyógyszertáraknak, gyógyszergyáraknak, orvos-technológiai vállalatoknak.

 

Kapcsolódó cikkek