A kétévente megtartott rendezvény a világ egyetlen olyan tudományos fóruma, amelyen a tudomány képviselői intézményes keretek között, összetett szempontrendszer szerint folytathatnak párbeszédet a társadalommal és a döntéshozókkal. Egy-egy szűkebb vagy tágabb tudományterület legfontosabb eredményeinek bemutatására és megvitatására a kutatók számára számos konferenciát szerveznek világszerte, a másik oldalon pedig politikusok, döntéshozók, szakértők részére szintén sok szakpolitikai tanácskozás és fórum érhető el (gondoljunk például az ENSZ környezetvédelmi, fenntartható fejlődéssel foglalkozó, klímapolitikai és -védelmi konferenciasorozataira). A WSF a fentiektől eltérő, különleges tanácskozási alkalom.

A 7. WSF plenáris ülésein előadást tart többek között Hirosi Amano, a kék LED felfedezéséért 2014-ben megosztott fizikai Nobel-díjjal kitüntetett kutató, Pásztor János, az ENSZ klímaügyekkel foglalkozó főtitkárhelyettese, Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főkutatója, Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) főigazgatója, Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója.

A 2015-ös fórum újdonsága, hogy a plenáris üléseket rangos újságírók vezetik. A WSF-en moderátorként szerepel Philip Campbell, a Nature főszerkesztője, Clive Cookson, a Financial Times tudományrovatának szerkesztője, valamint Matt McGrath, a BBC News környezetvédelemmel foglalkozó tudósítója. A formátumváltás célja, hogy a plenáris és tematikus tanácskozásokat a rövid előadások elhangzása után az előadók és a közönség élénk vitája kövesse.
A World Science Forumot 2003 óta kétévente rendezik meg. A tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, a világ legbefolyásosabb tudományos világszervezeteinek közös erőfeszítéseként jön létre. A WSF társszervezői és partnerei: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU), az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Tudományok Világakadémiája (TWAS), valamint az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS).

Eltanulni a jó megoldásokat

„A WSF üzenete az, hogy a társadalom számára igenis fontosak a tudományos kutatások, nemcsak abban a közvetlen anyagi értelemben, hogy ezek a vizsgálódások vezetnek el például egy új gyógyászati eljáráshoz vagy a mobiltelefonhoz, hanem abban is, hogy rendszeresen elemezni kell azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek néha drámai módon nyilvánulnak meg, mint napjainkban a migráció. Ebből az következik, hogy egyaránt fontos a természet- és a társadalomtudományi kutatás és természetesen eredményeik hasznosítása is" - mondja Lovász László, az MTA elnöke a 2011 után ismét a magyar fővárosban megrendezendő fórumról.
Nem csak Európa és Amerika számít
„A WSF egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a szó valós értelmében vett világtalálkozó. Nem a fejlett országok európai és amerikai fókuszú fórumáról van szó, a résztvevők több mint száz országból érkeznek - mondja Bőhm Gergely, az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője. - Az idei WSF jelmondata-témája a »The Enabling Power of Science«. Arra utalunk vele, hogy a tudomány megkerülhetetlen eszköz a társadalom számára, amely nélkül nem lehetséges például a most rendkívül aktuális, az ENSZ Közgyűlés által szeptemberben elfogadott fenntarthatósági vagy a közelgő decemberi párizsi csúcstalálkozóra súlyos viták árán előkészített klímacélok megvalósítása sem."
A fórumot Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Lovász László, az MTA elnöke, Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, Gordon McBean, az ICSU elnöke, Flavia Schlegel, az UNESCO természettudományos főigazgatója, valamint Rush D. Holt, az AAAS elnöke nyitja meg november 4-én este.

A fenntartható fejlődés már rögtön az első tanácskozási napon téma tesz, de a résztvevők áttekintik a tudománykommunikáció és a tudományba vetett bizalom kérdéskörét is. A második nap vezető témája a tudomány és az innováció kapcsolata, a nemzetközi együttműködés kihívásai, különös tekintettel a klímaváltozásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére. A tematikus üléseken szó lesz például az agykutatás, az utóbbi évek járványai és globális egészségügyi kockázatai, valamint a megújuló energiaforrások aktuális kérdéseiről, de külön szekció foglalkozik a Fény Nemzetközi Évével vagy az UNESCO-nak hetvenéves fennállása során a béke érdekében tett tudománydiplomáciai erőfeszítéseivel is.
A WSF-et a Parlament felsőházi üléstermében tartott plenáris ülés zárja, amelyen a szakpolitikai döntéshozatal tudományos megalapozásának ügyével, a tudományos tanácskozás kihívásaival foglalkoznak a résztvevők, valamint elfogadják a fórum zárónyilatkozatát. A plenáris ülést Áder János köztársasági elnök és Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója nyitja meg a Parlamentben. Az idei Világfórum a következő, 2017. évi WSF házigazdája, a jordán Királyi Tudományos Társaság elnöke, Szumaja bint al-Hasszan hercegnő beszédével ér véget november 7-én.

A WSF rövid története

A World Science Forumot az 1999-es budapesti World Conference on Science indította el az útján. Ennek nyomán először 2003-ban szintén a magyar fővárosban szervezte meg a WSF-et a Magyar Tudományos Akadémia, együttműködve az UNESCO-val és a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU). A fórumot ezután egyre növekvő érdeklődés mellett 2005-ben, 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben is Budapesten tartották. A 2010-es év fordulópont a fórum történetében: a WSF Irányító Testülete ekkor úgy döntött, hogy minden második alkalommal egy Európán kívüli partnerország szervezi meg a tanácskozást. 2013-ban a WSF-et a Brazil Tudományos Akadémia rendezte meg Rio de Janeiróban, a 2015-ös budapesti visszatérés után pedig 2017-ben a Jordán Hasemita Királyságban ülnek össze a fórum résztvevői.

 

Kapcsolódó cikkek