Rodics Katalin, a Greenpeace Kelet-Közép-Európa regionális agrárkampány-felelőse szerdán Budapesten sajtótájékoztatón az ökológiai gazdálkodás alappillérei között sorolta fel egyebek mellett a vidéki népesség megélhetésének védelmét, a tudásintenzív termelést, a természeti sokféleséget és az ökológiai növényvédelmet. Hangsúlyozta, az ökológiai gazdálkodással a Föld akár 15 milliárd embert is képes lenne ellátni, miközben a nagyüzemi mezőgazdaság támogatói szerint a bolygón élő több mint 7 milliárd ember ellátása csak az általuk képviselt formában megoldható.

Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország munkatársa felidézte, hogy október 16-a az élelmezésügyi világnap; 1945-ben ezen a napon jött létre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Bardócz Zsuzsa professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a zöldségek, gyümölcsök, az egyes élelmiszerek vitamin és ásványi anyag tartalma csökken a nagyüzemi előállítás során. Ez a folyamat pedig hosszú távon a minőségi éhezéshez vezet, amikor a szervezet a szükséges kalóriát ugyan megkapja, de a szükséges ásványi anyagoknak csupán töredékéhez jut hozzá - tette hozzá.

Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország munkatársa problémának tartotta, hogy bár az Európai Unió és Magyarország is szigorúan szabályozza a mezőgazdaságban használható növényvédő szerek mennyiségét egy termékre lebontva, a szabályozás arra már nem tér ki, hogy hány fajta növényvédő szer lehet egy adott termékben.

Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere pedig arról számolt be, hogy a Borsod megyei település, már 5 éve alkalmazza az ökológiai gazdálkodást a zöldségtermesztésben. Az általuk termesztett zöldségek értékesítése és a falu megismertetése miatt megalkották a BioSzentandrás márkát - tette hozzá. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy minden magyarországi kistelepülésnek meg kell találnia a funkcióját, hogy aztán erre építve meg tudja teremteni a saját jövőjét.