A korrupció éppolyan nehézséget jelent Közép-Kelet-Európában, mint az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban - derül ki a KPMG antikorrupciós felmérésének eredményeiből. A felmérésnek globálisan 660, a kelet-közép-európai régióban pedig 93 résztvevője volt.

A nagy multik mára már mind szigorú korrupcióellenes politikával rendelkeznek, és ehhez a magyar cégeknek is igazodniuk kell. Ha nem fordítanak kellő figyelmet erre, akkor könnyen lehet, hogy az üzleti partnerként kiszemelt amerikai vagy egyesült-királyságbeli vállalat mást választ helyettük. A következmények azonban ennél súlyosabbak is lehetnek. Arra is volt már példa, hogy a befektetők megszakították a tárgyalásokat az adott befektetés céljából kiszemelt vállalattal, mivel az átvilágítás során olyan kockázatokra derült fény, amelyek elfogadhatatlanok voltak számukra.
Mit tehetnek azonban a vállalatok? Hogyan kerülhetik el mindezt, és hogyan maradhatnak versenyképesek? Az első és talán legfontosabb, hogy alaposan megvizsgálják működésüket, és meghatozzák azokat a területeket, ahol korrupciós kockázatok keletkezhetnek. Ha ez megtörtént, akkor jöhet a kockázatok mérséklését célzó kontrollok értékelése, illetve szükség esetén változtatása és újak bevezetése. Ezek rendszeres, szervezeten belüli és kívüli kommunikációja és a rendszeres oktatás éppolyan fontos, mint a tranzakciókkal kapcsolatos kontrollok, illetve a kockázatos tranzakciók folyamatos vizsgálata.

Mindemellett kétségtelen, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a cégeknek az úgynevezett harmadik felekre, hiszen több felmérés is kimutatta, hogy ma már a kenőpénzek többségét harmadik felek fizetik. Ez azonban erőforrás-igényes feladat, hiszen itt nem csak a partnerek kiválasztására és értékelésére kell gondolnunk, hanem folyamatos ellenőrzésükre is. A közép-kelet-európai vállalatok esetében különösen igaz, hogy nem állnak rendelkezésre a megfelelő erőforrások, ami nemcsak e tekintetben probléma. A pénzforrások és munkaerő hiánya éppúgy gondot jelent a kockázatok azonosításánál és értékelésénél.

A korrupcióellenes harcban sokat segíthet ezeknél a cégeknél is - csakúgy, mint a világban bárhol - az adatelemzés. Ennek során a letöltött adatállományon különböző (kockázatos területek, tranzakciók, számlák, valamint ügyfelek beazonosítását célzó) teszteket futtatnak le, az eredményeket pedig interaktív felületen mutatják be az ügyfélnek. Ezzel elkerülhető lenne számos probléma és kétes tranzakció, a valóság jelenleg azonban az, hogy a cégek többsége teljesen rendszertelenül vagy ad hoc módon használja adatokat, illetve csak akkor, ha baj van.

Fontos előrelépés azonban, hogy az üzleti világ vezetői és a politikai döntéshozók egyetértenek abban, hogy a korrupció ellen csak közös erővel lehet fellépni.
Kelet-Közép-Európában is folyamatosan szigorodnak a szabályok - egyrészt új jogszabályok születnek, mint amilyen a közelmúltban, hazánkban elfogadott „bejelentő védelmi törvény", másrészt próbálják a meglévőket hatékonyabban érvényesíteni. Betartásuk azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Mindenesetre a gyakorlat azt mutatja, hogy a szigorúbb antikorrupciós szabályokkal rendelkező országokból származó üzleti partnerek megjelenése nagyobb hatással lehet a cégekre, mint egy-egy szabály.

Pölhös János, Michael Carlson
A KPMG vesztegetés- és korrupcióellenes szolgáltatásaiért felelős üzletága