brusszel


A magyarok menekülnek az állami rendszer elől

Figyelő Online
2015.10.26  15:50   
mail
nyomtatás
A FoglaljOrvost.hu 1000 fős online felmérést készített az orvoslátogatási szokásokról, a magán egészségügy és az állami egészségügy megítéléséről, a páciensek preferenciáiról. Megszületett az első hazai „Orvoskeresleti Index" is. Kiderült, hogy mennyien jutnak el a magánegészségügybe, mik a legfontosabb szempontok és mik az akadályozó tényezők.
Az 1000 fős online felmérést az egészségügy iránt leginkább fogékony 35 év feletti korosztály körében végezték. Az adatok szerint a megkérdezettek több mint 60%-a csak akkor megy orvoshoz, ha komolyabb betegség dönti le a lábáról, és nem lát más lehetőséget a felgyógyulásra. Kevéssel több, mint 28% bármilyen betegség felmerülése esetén elmegy, közel 5% a legkisebb gyanú esetén is orvoshoz fordul. A felmérésben részt vevők kevéssel több mint 5%-a viszont évek óta nem volt már orvosnál. Ellenőrző és megelőző szűrővizsgálatra évente a megkérdezettek mintegy 68%-a jut el, közel 27% 2-4 alkalommal, de mindössze 4% megy évente 5-8, közel 2% pedig évente több mint 9 alkalommal. A szakemberek szerint egy felnőttnek évente legalább 5-6 szűrővizsgálatra kellene eljutnia - ehhez képest az eredmények meglehetősen rosszak.

Egyre többen mehetnek a magánegészségügybe


Több, mint 12% már inkább a magán egészségügyi intézményeket látogatja, és csak ha nagyon muszáj megy államiba, közel 3% pedig már csak a magán rendelőintézeteket látogatja. Ez a szám várhatóan a jövőben növekedni fog, hiszen közel 6% tervezi, hogy a jövőben gyakrabban kíván magánrendelésre járni, és ennek fedezetét is előteremti. A megkérdezettek közel 45%-a inkább állami rendelőintézeteket látogat, de néha a magánegészségügyet is igénybe veszi, kb. 40% azonban csak az állami rendelőintézeteket látogatja.

Erőn felül, de inkább a magán

Straub Fanni, a kutatást végző FoglaljOrvost.hu vezetője szerint ugyan egy nagyon kis réteg tudná megfizetni állandó jelleggel a privát orvoslást, azonban olyan rétegek is megjelennek a magánpraxisokban, akik erőn felül, de inkább magánorvost választanak és természetesen a felső középosztály is jelen van, amikor ha teheti, már csak a magánegészségügyet veszi igénybe.

Aki főleg a magánegészségügyet preferálja, az leginkább azért teszi, mert vagy nem elégedett az állami egészségüggyel vagy biztonságosabbnak (körültekintőbbnek, professzionálisabbnak, higénikusabbnak) tartja, de sokan döntésüket kényelmi szemponttal (gyorsabb, tisztább, kiszámíthatóbb) indokolják. Leginkább akkor mennek állami intézménybe, ha egy kívánt szakembert csak az állami egészségügyben tudnak elérni. Aki csak vagy főleg állami orvoshoz jár, az főként anyagi okok miatt teszi, ám fontos szempont az is, hogy akihez jár, abban bízik. Leginkább akkor tervezik, hogy mégis magánrendelésre mennek, ha sürgősen szükség lesz valamilyen segítségre, illetve ha az állami ellátással nem lesz elégedett.

„Kialakítottunk egy Orvoskeresleti Indexet, amellyel évről-évre mérni kívánjuk a magánegészségügy és állami egészségügyi „kereslet" arányát, vagyis, hogy inkább magán vagy állami orvoshoz mennek az emberek" - teszi hozzá Straub Fanni. A „csak vagy inkább magánegészségügyet választók" és a „csak vagy inkább állami egészségügyet választók" hányadosa, ez az érték 2015-ben 0,18, vagyis az emberek egyötöde már inkább a magánegészségügyet választja, mint az állami ellátórendszert, ha erre választása van.

A válaszadók leginkább tüdőszűrésre, vérvételre, fül-orr-gégészetre mennek állami orvoshoz, de belgyógyászat, allergológia, reumatológia, ortopédia kapcsán is nagy arányban veszik őket igénybe. Vannak azonban olyan területek, ahol csak kicsi a különbség az állami egészségügy javára, ilyen például a nőgyógyászat, de a bőrgyógyászat és a kardiológiai szűrés is nagy arányban történik magánegészségügyben. A fogászatnál pedig fordul a mérleg - ebben az esetben inkább magánorvos preferált.

A mocskos anyagiak és az idő hiánya

Arra a kérdésre, hogy a jövőben gyakrabban fog betegség vagy prevenciós céllal orvoshoz menni, a legtöbben (38,77%) azt válaszolták, hogy talán kicsit gyakrabban jutnak majd el, ha lesz rá lehetőség (idő, pénz). Közel 32% tervezi, hogy jóval több energiát fordít az egészségére, de az idő és az anyagiak akadályozhatják, közel 15% szerint felesleges mennie, egészségesnek tartja magát. Aki tervezi, hogy gyakrabban keres fel magánorvost, főként a fogászatot, nőgyógyászatot, kardiológiát és szemészetet említette.

Mi alapján döntünk a magánegészségügy mellett?

Az ár, a gyorsaság és a család, barátok, ismerősök ajánlása a legfontosabb. Nagyobb arányban vannak pozitív tapasztalatok magánegészségügyben (25,63%), mint államiban (12,53%), de a legnagyobb arányban (43,35%), úgy tűnik, hogy mindkért szektorban vannak pozitív és negatív tapasztalatok is.

Mások véleményei, értékelései, akár fórumokon, portálokon a megkérdezettek több mint felét érdekli, de csak a kb. 16% választott már orvost ezek alapján. Eddig, ugyanis a jövőben kb. 40% tervezi! A megkérdezettek több mint fele azonban nem ismer ilyen portálokat, kb. 10% tud magától ilyet megnevezni, hallás után a felmérést végző FoglajOrvost.hu a legismertebb két portál közé került.

Kapcsolódó cikkek
MTI
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.