Az Opten az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében felidézte, hogy 2013 szeptemberében lépett életbe a fővárosban a taxik formai és árazási szabályozása, ami erősen átalakította a piacot.

Az adatok szerint a taxitársaságok országos összesített árbevétele több mint száz százalékkal nőtt 2012-ről 2014-re, 4,2 milliárd forintról 8,7 milliárdra. Mivel nem reális, hogy a kereslet nőtt ennyivel, valamint a piac csaknem 80 százaléka a budapesti bevételekből adódik, így valószínűleg a szigorodó jogszabályi környezet fehérítő hatása látszik az országos adatokban - hangsúlyozza a céginformációs szolgáltató.

Az Opten szerint a piac fehéredésére utal az is, hogy a javuló eredményeket a cégek számának drasztikus csökkenése mellett sikerült elkönyvelnie a szektornak; 2013-ban még csaknem ezer társaság működött az országban, ami 2015 szeptemberére 900 alá esett, miközben az összesített alkalmazotti létszám 1200-ról 2000-re emelkedett.

A konszolidációra és a kétes adófegyelmű kényszervállalkozások számának visszaesésére utal az is, hogy a taxisként működő egyéni vállalkozók száma ugyanebben az időszakban az Opten adatai szerint 6800-ról 6000-re csökkent - közölték, hozzátéve, hogy a cégek alkalmazotti létszámának növekedése lényegében megegyezik az egyéni vállalkozók számának csökkenésével, vagyis a vállalkozásként működő taxisok beálltak a tőkeerősebb cégekhez.

De mi lesz az UBER-rel?
Valószínűleg a fehérebben működő nagy cégek súlyának növekedése vezetett oda az érdemben nem változó piacméret mellett, hogy nőtt a beszámolókba bekerülő bevétel - jelezte a céginformációs szolgáltató.
Az Opten arra is felhívta a figyelmet, hogy a taxitársaságoknak a jövőben az olyan közösségi autószolgálatokkal is fel kell venniük a versenyt, mint az UBER.
A közlemény szerint a verseny a taxitársaságok szemszögéből nem nevezhető fairnek, a közösségi autószolgálatok gyakorlatilag egészen "más pályán" szállhatnak versenybe ugyanazért az ügyfélkörért. Nem vonatkoznak rájuk a taxitársaságokra rótt gépjárműfeltételek és adminisztrációs szabályok.

A közösségi autószolgálatok a világszerte használt közösségi szolgáltatásokhoz hasonlóan nem hagyományos cégstruktúrában működnek, jellemzően nincsenek magyarországi gazdasági társaságként nyilvántartva, így a hazai cégtörvény szabályai sem vonatkoznak rájuk, ellenőrzésük nem egyszerű feladat a hatóságok számára sem - áll a közleményben.

Kapcsolódó cikkek