A szövetség hétfői közleménye szerint a válaszadó cégek háromnegyede jelezte, hogy az alacsony megrendelés-állomány ellenére nincs elegendő szakképzett munkaerő a piacon. Hiányszakmaként említették az Országos Képzési Jegyzékben megtalálható építőipari szakmák csaknem felét; legtöbben a kőműves, ács, bádogos, burkoló, asztalos, vasbetonszerelő, központi fűtés szerelő, villanyszerelő, valamint az épület- és szerkezetlakatos szakmát jelölték meg.
Munkaerő-felvétel esetén a vállalkozások többségénél előnyt élveznek a gyakorlattal már rendelkező szakmunkások, ezek felénél inkább a fiatalabb korosztályt választják.

Az elemzés szerint a vállalkozásoknál gyakorlati képzésben részt vevő szakmunkást csak a cégek 25 százaléka tekinti lehetséges új munkaerőnek. Ennek indoka egyrészt az, hogy a kezdő szakmunkások gyakorlati tudását és önálló munkavégzését gyengének minősítik a cégek, másrészt elméleti tudásuk közepes szintű. Motiváltságuk is alacsony, ami részben a bérszínvonal alacsony szintjével magyarázható.
Miközben a duális képzési rendszert majdnem minden cég ismeri, a válaszadóknak csak 16 százaléka vesz részt aktívan a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében. A részvételi hajlandóság elsősorban a bonyolult adminisztráció, illetve a jogi és pénzügyi feltételek nem kellő ismerete miatt alacsony.

A válaszadók egyharmada jelezte, hogy részt vennének a gyakorlati képzésben, de jelentkező hiányában nem tudják ezt megtenni. Azon vállalkozások, amelyek vállalják a gyakorlati képzést, átlagosan 3-4 szakmunkástanulót foglalkoztatnak. A képzés főleg a kőműves, ács, asztalos, festő szakmákban folyik.

A szűkös anyagi lehetőségek miatt a cégek 75 százaléka nem vesz részt az építőipari szakmák pályaválasztók körében történő népszerűsítésben.
A statisztikai adatok alapján az építőipar teljesítménye lassan emelkedik, a vállalkozások szerződésállománya várakozásaik szerint a közeljövőben megtorpan. Ehhez igazítják létszámukat, és az élőmunka-ráfordításon számottevően nem terveznek változtatni.

A cégek továbbra is inkább a meglévő állomány képzésére helyeznek nagyobb hangsúlyt, elsősorban a szellemi foglalkozásúak és a menedzsment körében. A válaszadók negyede azonban egyáltalán nem képzi munkavállalóit, és a jövőben sem kíván ezzel foglalkozni.

A gyakorlati képzésre vonatkozó, 2016 januártól hatályos jogszabályok kedvezőbb finanszírozási feltételeket fognak biztosítani a vállalkozások számára, ha szakmunkástanulók gyakorlati képzésében részt vesznek - hívta fel a figyelmet a szövetség.
Az ÉVOSZ tájékoztatása szerint mintegy 270 ezren dolgoznak az ágazatban. Az alkalmazotti státusban, munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma nem éri el a 120 ezret, és körülbelül minden második embert vállalkozóként megbízási szerződéssel, vagy egyéb módon foglalkoztatják.