Az összecsapásokba torkolló kormányellenes tüntetések október 18-án kezdődtek az ellenzéki Demokratikus Front vezetésével. Nebojsa Medojevic, a párt egyik vezetőjének állítása szerint kellő bizonyítékot gyűjtöttek össze arról, hogy az országot kisebb-nagyobb megszakításokkal majdnem 25 éve irányító Djukanovic a múltban többször is csalással jutott hatalomra. Medojevic ultimátumot intézett a kormányhoz, egy héten belüli lemondásukat követelve, ellenkező esetben további tüntetők mozgósítását ígérte.

A zavargások tovább folytatódtak, napokon belül több súlyos összecsapásra került sor, a tüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és üvegekkel támadtak a rendőrökre, akik válaszul könnygázzal oszlattak, valamint több tüntetőt megvertek.

A tüntetések erőteljes Nyugat- és NATO-ellenes hangulatban zajlottak, több montenegrói politikus, újságíró és szakértő is úgy véli, a tüntetéseknek köze lehet a NATO balkáni terjeszkedését akadályozni próbáló Oroszországnak. Montenegró hivatalosan 2015 végéig csatlakozni kíván a NATO-hoz, valamint esélyes EU-tagjelöltként tartják számon. „Nem kétséges, hogy Oroszország aktív szerepet vállalt, és fog is vállalni a podgoricai kormányellenes tüntetések szervezésében," véli Djukanovic. „A tüntetők arra számítottak, hogy a zavargásra adott válaszunk háborúhoz vezethet Montenegróban." Oleksandr Dedovic, az Alpha Centre nevű montenegrói think-tank igazgatója, a volt jugoszláv hadsereg veteránja szerint Putyin Ukrajnához és Szíriához hasonlóan hazájában is erődemonstrációt tart. Ezen vélekedést osztja Zarko Korac, volt szerb alelnök is.

Nem véletlen a párhuzam, hiszen Montenegró Ukrajnához hasonlóan megosztott az orosz és a nyugati befolyás szempontjából. Míg csatlakozási szándékuk a NATO-hoz és az EU-hoz igen közel jár a megvalósításhoz, mindemellett támogatják az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, nem elhanyagolható szempont, hogy tengerparti területeiken, például a helyi turizmus fellegvárának tekinthető Budvában a helyi ingatlanok 40 százaléka orosz tulajdonban van, nem ritka látvány Putyin portréjával és Szent-György-szalagokkal kiegészített dekoráció sem.

Zarko Korac, volt szerb alelnök szerint nem újdonság, hogy Oroszország nyíltan beavatkozik a Balkán belügyeibe. Véleménye szerint a Kreml-t hidegen hagyja a helyi emberi és szabadságjogok helyzete, egyedül stratégia partnert keres Montenegróban, hogy külpolitikai céljait érvényesíthesse. Ugyanakkor hozzátette, a végső szót nem Oroszország, hanem a montenegrói nép fogja kimondani.

Szerző: Szőke Bálint

Kapcsolódó cikkek