Egy magyar civil szervezet, a Pénzügyi Ismereteket Terjesztő Érdekképviseleti Egyesületet vezető, Ausztriában dolgozó pénzügyi jogász, Lázár Dénes képviseli azt a Strasbourgban pereskedő 63 magánszemélyt, akik annakidején devizaalapú jelzáloghitelt vettek fel, s úgy döntöttek, maguk veszik sorsukat a kezükbe. Mint ismert, tavaly az országgyűlés törvénycsomagot fogadott el több százezer devizahiteles ügyének rendezése érdekében. Ennek keretében a pénzintézetek azóta nagyrészt elszámoltak ügyfeleikkel, s megtérítették azt a kárt, amely a jogtalanul alkalmazott árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás miatt érte az adósokat. Közben törvényileg elrendelték a folyamatban lévő mintegy 12 ezer per felfüggesztését. Az érintettek egy része nemzetközi porondon, azaz az Európai Bizottság előtt és a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtt megtámadta a törvénycsomagot - értesült lapunk. „A hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti a törvénycsomag, ugyanis egy jogállamban a parlament hatáskörei korlátozottak, nincs joga magánjogi jogokat és kötelezettségeket előírni" - érvelt a Figyelőnek a strasbourgi fórum előtt eljáró ügyvéd, Lázár Dénes. Azt várja, hogy a trafiktörvényhez hasonlóan a devizahiteles mentőcsomag is elbukik az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.

PEREK
Az utóbbi hónapokban nagy a csönd a devizahiteles szerződések körül. Nyitott kérdés, hogy mi lesz azokkal a perekkel, amelyek a fogyasztók és a bankok között folyamatban vannak, pontosabban fel lettek függesztve, s majd csak 2016 januárjától folytatódhatnak. A Figyelő által megkérdezett jogi szakértők szerint a perek még évekig eltarthatnak, ami az érintett pénzintézetek számára is kockázatot jelentenek, nem tudni ugyanis, hogyan végződnek. „A bírósági gyakorlat teljesen kialakulatlan, ami jelentős bizonytalanságot okoz a hazai hitelpiacon"- hallottuk. Nagy kérdés, hogy a lassan formálódó ítélkezési gyakorlat megváltoztatja-e az állami adósmentés eredményét. Ad absurdum megeshet, hogy tömegével mondják majd ki a hitelszerződések érvénytelenségét, ami tökéletesen szembe menne az adósmentő csomaggal, hiszen annak pont az a lényege, hogy a szerződéseket hatályban tartja.

Lapunk kereste a Fővárosi Törvényszéket, hogy megtudja, valóban újraindulnak-e januárban az eljárások, menyiben befolyásolja az ügyek elbírálását az adósmentő csomag, milyen gyorsan zárulhatnak le, s megeshet-e, hogy a hitelszerződések érvénytelenségét kimondó ítéletek születnek. Ebben az esetben ugyanis az az elképesztő eset áll elő, hogy aki az államra várt, s az állami adósmentésben bízott, az viseli az árfolyamkockázatot, míg aki felvállalta a pereskedést, s a bíróság kimondja a szerződés semmisségét, az jóval kedvezőbb helyzetbe kerül. A Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese, Mohácsy Zsuzsanna szóvivő Megerősítette, hogy a törvényi feltételek esetén a perek folytatódhatnak. Ha azonban a fogyasztónak a már megtörtént elszámoláson túl további igénye nincs, a per befejeződik. Ha a devizahiteles adós további, a teljes szerződés érvénytelenségét eredményező érvénytelenségi okra is hivatkozik, a per akkor folytatódhat érdemben, ha a fogyasztó a jogkövetkezményt és a követelést is konkrétan, összegszerűen megjelöli, s erre irányuló határozott kérelmet terjeszt elő. Ennek hiányában a bíróságok hiánypótlást követően - a per adott stádiumához képest - a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítják vagy az eljárásokat megszüntetik. Ha viszont a fél olyan további szerződési feltétel tisztességtelenségét állítja és bizonyítja, amely fizetési kötelezettséggel jár, az elszámolási törvény szerint túlfizetésre hivatkozva kérheti a banktól a jogalap nélkül kifizetett összeget. Arra a kérdésünkre, hogy a bíróságok kimondhatják-e az egész szerződés érvénytelenségét, Mohácsy Zsuzsanna úgy vélekedett: erre egyelőre nem lehet válaszolni. A Kúria vonatkozó polgári jogegységi határozata nem zárta ki, hogy a fogyasztó bizonyíthassa: a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása miatt alappal gondolhatta azt, hogy az árfolyamkockázat nem valós vagy őt csak korlátozott mértékben terheli. Ha a bizonyítás sikeres, akkor a szerződésnek - a peres felek többsége által támadott - árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen. Ennek következtében pedig részlegesen vagy teljesen érvénytelen lehet. „A bizonyítás azonban nem könnyű, különösen, ha a fogyasztó kockázatfeltáró nyilatkozatot írt alá, ezekben a perekben tehát a bizonyítás kulcsfontosságú lesz"- hangsúlyozta a szóvivő.

ZÁRT TÁRGYALÁS
Megtudtuk viszont, hogy a brüsszeli Bizottság zárt ajtók mögött tárgyalásokat folytat a magyar kormánnyal a devizahiteles törvényekről, a kabinetnek azt kell bizonyítania, hogy a csomag rendelkezései nem ütköznek az Unió alapjogi Kartájába és nem sértik az EU alapértékeit. „Ha a magyar kormánynak nem sikerül az álláspontját megvédeni, és nem hajlandó a törvényeket sem módosítani, akkor a Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet Magyarország ellen" - fogalmazott Lázár. Úgy vélte, a devizahiteles törvények nagy valószínűséggel ugyanúgy elvéreznek majd a nemzetközi jogi fórum előtt, mint ahogy elvérzett pl. a trafiktörvény. Lázár Dénes úgy látja, ezek az ügyek lakmuszpapírként mutatják, nincs minden rendben idehaza az európai értékek és az emberi jogok védelmével. A Figyelő kereste a kormányszóvivői irodát, hogy részleteket tudjon meg a Bizottsággal való egyeztetésről, de egyelőre nem kaptunk visszajelzést.

KUTYAKOMÉDIA
Ami a Strasbourgba kijutott ügyeket illeti: az ügyfelek egy része azt sérelmezi, hogy mivel a parlament felfüggesztette 2015. december 31-ig a folyamatban lévő devizahiteles pereket, ezzel megsértette a bíróságok függetlenségét, meggátolta, hogy „ésszerű időn belül" döntsék el az eléjük tárt ügyeket. Vannak, akik azért támadják az adósmentő csomagot, mert annak eredményeként a fogyasztóknak kell viselniük az árfolyamkockázat okozta költségeket. Lázár szerint egy jogállamban a parlamentnek nincs hatásköre arra, hogy törvénnyel beavatkozzon magánjogi szerződésekbe és így döntse el, melyik fél mit köteles teljesíteni. Megemlítette, hogy a PITEE 2011-ben indított egy közérdekű keresetet az OTP Bank ellen amelynek az volt a célja, hogy tisztességtelenné nyilvánítsa az OTP Bank egyoldalú szerződésmódosításait lehetővé tevő általános szerződési feltételt. A devizahiteles törvénycsomag ebbe a közérdekű keresetbe is beavatkozott, ugyanis a törvény felállított egy vélelmet arról, hogy a pénzintézetek, köztük az OTP általános szerződései feltételei alapból tisztességtelenek.

Az ügyvéd szerint a törvényalkotó megintcsak egy olyan kérdésben hozott döntést, ami nem a parlament, hanem a bíróságok hatáskörébe tartozik. „Ha a strasbourgi bíróság megállapítja, hogy a devizahiteles törvények ezen része is ellentétes a hatalmi ágak szétválasztásának elvével, akkor nyilvánvalóvá fog válni, mekkora kutyakomédia zajlott a bíróságokon" - fogalmazott a Figyelőnek. Úgy vélte, a mostani helyzet senkinek sem jó, ráadásul nem az európai értékek mentén született megoldás. E ponton Lázár markáns álláspontot képvisel, meggyőződése, hogy a pénzintézeteket terheli a felelősség azért, mert nem hívták fel kellőképpen az ügyfelek figyelmét az árfolyamváltozásból eredő kockázatokra. Ugyanakkor szerinte a PSZÁF-nak is jóval keményebben kellett volna fellépnie, s leállítani a bankok hitelezési gyakorlatát. S végezetül odacsapott a bíróságoknak is, úgy látja, az igazságszolgáltatás tekintélyét rombolja az, hogy nyilvánvalóan érvénytelen szerződéseket tartanak érvényben. „Súlyos sérülése a jogállamnak, ha semmis szerződések esetén az adósok nyakába varrják az árfolyamkockázatot" - mondta ki an bloc kritikáját a magyar megoldásról.

NEM PRECEDENS
Kérdésünkre, hogy mi lesz a következménye annak, ha a strasbourgi bíróság a PITEE-nek, azaz az általa képviselt ügyfeleknek ad igazat, s kimondja, hogy a törvénycsomag nem felel meg a jogállami normáknak és sérti a bíróságok függetlenségét, kijelentette: az állam kártérítést fizet ennek a 63 magánszemélynek. A kinti per azonban idehaza nem bír precedensjelleggel, még a folyamatban lévő 12 ezer ügyre sincs kihatással, nem hogy a több százezer most már forintosított hitelszerződésre. Strasbourghoz mindenesetre akkor lehet fordulni, ha valaki idehaza kimerített minden jogorvoslati fórumot, s a keresetét mindenütt elutasították. Ott viszont felcsillanhat számukra a remény. Más kérdés, hogy mire jut a Brüsszeli Bizottság a magyar állammal folytatott egyeztetés során. Az árfolyamváltozásból eredő többletköltséget ma a fogyasztóknak kell viselniük. Ha az Európai Bizottság arra kötelezné Magyarországot, hogy megváltoztassa a jogi helyzetet, akkor ez a teher a fogyasztókról a bankokra kerül.

Kapcsolódó cikkek