A nemzetközi adózás eddigi, alig száz éves történetében két nagy globális reform zajlott le. Az első a kettős adóztatást elkerülő egyezmények bevezetése volt, ma már körülbelül 4 ezer ilyen kétoldalú megállapodás létezik. A második pedig éppen most zajlik, BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) a neve és részben éppen az első nagy renoválás káros hatásait korrigálja, azok kiskapuit zárja be. Maga a rövidítés az adóalapok mesterséges erodálása (erosion) és a profitok művi pakolgatása (profit shifting) elleni fellépésre utal. Az OECD és a G20 felismerte ugyanis, hogy a nemzetközi adózási egyenetlenségeket és joghézagokat kihasználva a multinacionális cégek nem ott adóznak, ahol értéket hoznak létre és valójában a pénzüket megkeresik, hanem inkább ott, ahol alacsonyabbak a kulcsok, ahol jobban elszámolhatók az adóalapot csökkentő tételek.

PIKK-PAKK
A vállalkozáscsoportok és az őket segítő tanácsadók a nemzetközi adótervezés során sokszor igen agresszív módszereket is bevetnek annak érdekében, hogy adóterheiket csökkentsék. A példák sora ismert, egyes tevékenységeket, például a központi funkciókat, a finanszírozást, a szellemi termékeket adóparadicsomokba telepítik. A világ összes gazdasági tranzakciójának a felét jelentő vállalkozás-csoportokon belüli ügyletek transzferárait pedig művileg úgy alakítják ki, hogy az összességében fizetendő adó minél alacsonyabb legyen. A BEPS projekt az agresszív nemzetközi adótervezés elleni eddigi legösszehangoltabb, legkomolyabb és a leggyorsabban átvitt akcióterve. A kormányok és a nemzetközi szervezetek eddig is felismertek a káros módszereket, olykor reagáltak is, csak túlságosan lassan. A BEPS sokkal fürgébb, mindössze másfél év lesz a bevezetése. Az OECD a projektet 15 akciótervre bontotta szét, a kapcsolódó ajánlások bevezetése pedig már számos országban el is kezdődött, 2016-tól pedig várhatóan meg nagyobb lendületet kap. Egy mondattal a fő célok: többen fizessenek, akár egyedileg kisebb mértékű adót, a valós gazdasági folyamatok és ne a kreált szerződések határozzák meg az adóalapokat!
Az akciótervet mi is a 15 pont logikáját követve mutatjuk be!

1. A digitális gazdaság kihívásai
A digitális gazdaság ma már szinte nem is külön fogalom, hanem „maga a gazdaság". Mégis sok ismert kérdést felvetnek a digitális szolgáltatások, ilyen például az áfa-fizetés, vagy az állandó telephely meghatározása. Lehet-e lengyelnek tekinteni egy kizárólag Magyarországon állateledelt eladó webshopot pusztán azért, mert a székhelye Lengyelországban van? Vagy, mert a vállalkozó a szervert kitelepítette oda? Lengyelországban ugyanis jóval alacsonyabb ezeknek a termékeknek az áfa kulcsa. Hol végzi a tevékenységét, hol van állandó telephelye az Amazon könyvértékesítőnek? Ahol a központja és a szervere van? Vagy ahol a raktárai? Egy mobil szolgáltatást nagyon könnyű itt is, ott is kimutatni, ám a fenti kérdéseket szeretné egységesebben és a valós gazdasági folyamatoknak megfelelően kezelni az akcióterv.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában.

Kapcsolódó cikkek