Már csak idő kérdése, és a házunk az életfunkcióinkat is figyelni fogja: amint elszundítunk, a Sleep Sense nevű eszköz automatikusan kikapcsolja a tévét és a világítást. De hamarosan az sem lesz probléma, ha a gyerek elhagyja a lakáskulcsot, és nem tud bemenni a házba: vannak már okoszárak, amiket telefonról, akár több száz kilométerről (!) ki lehet nyitni. Ha kíváncsiak vagyunk, hogy a lurkó mellett esetleg más is be akar-e menni, arra szintén akad már kütyü: olyan 4G-s otthoni megfigyelőkamera is van, amely wifi nélkül, saját SIM-kártyája révén is rá tud menni a webre. Bár az átlagos magyar ember lakását még nem bástyázzák körbe okosmegoldások, a szeptember elején megrendezett szórakoztatóelektronikai kiállításon, az IFA-n (Internationale Funkausstellung Berlin) kiderült, hogy a műszaki cégek láthatóan komolyan bíznak abban, hogy a jövő a smart home-ról, azaz az okosotthonról fog szólni.

Ám ijesztő, hogy a biztonságról rendkívül kevés szó esett. Pedig annak idején hatalmas botrány volt abból, hogy az okos-babafigyelőket - amelyekkel mobilról is követni lehet, hogy mi történik a gyerekszobában - meglepően könnyű feltörni. Még ijesztőbb az, hogy amikor a Rapid7 nevű biztonsági cég erre felfigyelt, hiába akarták felvenni a gyártókkal a kapcsolatot: volt, akit el se lehetett érni, mások egyszerűen nem válaszoltak. Ez éppen azt mutatta, hogy a hír nagyon is igaz lehetett!

Persze a németországi IFA-n - amely a „nagy karácsonyi ketyereeladási főszezon" előtti utolsó nagy műszaki bemutató - az összegyűlt mintegy 240 ezer látogató nem csak a smart otthonok világában merülhetett el. Nagy volt a mozgolódás az okosórák körül is: többek közt az Asus, a Huawei és a Lenovo mutatott be új modelleket. A vezeték nélküli töltés szinte már alapkiszereléssé vált, s a kijelzők mérete egyre nagyobb. Bár a giroszkóptól az integrált pulzusmérőig sok minden akad bennük, az igazán érdekes appok, amelyek igazolnák a borsos árakat, még mindig hiányoznak ezekről az órákról.
Már megint a felbontás

Tévéfronton is sok újdonság volt: a Samsung például itt mutatta be a világ első UHD Blu-ray lejátszóját. Az esetleges újabb formátumcsere főleg azokat érintheti rosszul, akik éppen mostanában kezdték lecserélni a DVD-gyűjteményüket Blu-ray lemezekre. Az újfajta diszkek a jelenlegi legjobb szabványhoz képest négyszer magasabb felbontást ígérnek. Már régóta rebesgetik az UHD-lejátszók eljövetelét, így a meglepetés inkább az volt, hogy ilyen készülékkel kizárólag a dél-koreai gyártó állt elő. Könnyen lehet, hogy az online streamingszolgáltatások korában a nagyok többsége már nem lát akkora fantáziát egy újabb lemezlejátszóban. Igaz persze, hogy a mai átlagos sávszélességek mellett még a 720 soros HD-felbontás is akadozik, nemhogy az 1080 (full HD) vagy a 2160 soros (UHD vagy 4K). Ehhez pár évet még várni kell, és főként üvegszálas nettel érhető majd el.

A televíziók frontján ennél jóval nagyobb nyüzsgés volt: akadtak látványos, de elsőre nem túl praktikusnak látszó darabok is, mint például az a készülék, amelynek mindkét oldalát lehet tévézésre használni. Ennél életképesebbnek tűnnek a legújabb OLED-készülékek. A négybetűs szó egy olyan technológiát rejt, amelynél a képpontok - akárcsak a plazmatévéknél - maguktól világítanak, ezért nincs szükség háttérvilágításra. Így természetesebb színeket és nagyobb képélességet lehet elérni. Bár a boltok polcain már 600 ezer forintért is lehet ilyeneket kapni, az átlagos készülék egymillió fölött kezdődik. Valószínűleg ez legalább annyira akadálya a technológia szélesebb körű elterjedésének, mint az, hogy eddig csak két nagy gyártó, az LG és a Samsung állt ki mögötte teljes vállszélességgel. Főként, mert a technológia az elképesztő képminősége ellenére még nem teljesen kiforrott. Ezzel együtt most is igyekeztek a figyelmet erre a fejlesztésre terelni: a mostani IFA-n egy elkerített, sötétített szekcióban 50 OLED-képernyőből alakítottak ki egy óriási hajlított videofalat, amivel le is nyűgözték a nézelődőket. A képernyők előtt szinte mindig óriási tömeg állt.

Az évek múlásával a technológia sokat fejlődött, hiszen a rendezvényen a Panasonic is bemutatta az első OLED-tévéjét. Mi több, erre az újításra az egyik legnagyobb kínai (!) tévégyártó, a Skyworth is rákapott. Még a Samsung is bevetné ezt a fejlesztést, igaz, ők a reklámozásban. Erre a technológiára alapozva egy olyan átlátszó, kirakatokban is használható kijelzőt hoztak létre, amelyik, ha egy nézelődő közel megy az üveghez, bekapcsol és megjeleníti a kívánt tartalmat.

Dr. Sang-Beom Han, az LG Display vezérigazgatója úgy véli, hogy már csak idő kérdése, és az ablakok meg az asztalok felületei is kijelzőkből lesznek. Mindenesetre, ha a tévékről van szó, nincs hiány sajátos fejlesztői irányokból: a Philips egy olyan 4K-s televízióval rukkolt elő, amelynek a hátlapján kilenc projektor helyezkedik el, amelyek a tévé mögötti falra különféle képeket tudnak vetíteni. Arra is van mód, hogy a színes, ámde homályos alakzatok zenehallgatáskor a dallamokra reagálva változzanak, mozogjanak.

Jön az összelegózható PC

A kiállításra talán az egyik legérdekesebb megoldást az Acer szállította. Egy olyan számítógépet mutattak be, amely könnyen szétszedhető blokkokból áll, így a bővítéshez és az átalakításhoz nincs szükség komoly hardverismeretekre vagy IT-szerelőre, akár egy laikus is ki tudja cserélni például a merevlemezt. Az összelegózható PC októberben már fel is kerülhet a boltok polcaira. A Razer cég egyébként még tavaly bejelentett egy hasonló projektet Christine fantázianévvel, de az végül zsákutcába futott.

És ha már a számítógépeknél tartunk: mivel a PC-játékok piaca csak tavaly 21,5 milliárd dolláros hardvereladást produkált, újabban a gyártók a laptopokkal is célba akarják venni a játékos kedvű felhasználókat. Mivel a legnépszerűbb játékoknak óriási a gépigényük, az Asus az egyik új fejlesztésén olyan magasra csavarta a teljesítményt, hogy a géphez járó vízhűtő rendszer már majdnem akkora, mint maga a laptop.

Elképesztő irányok

Hogy melyik kiállított technikai csoda fogja megreformálni az otthoni műszaki kütyük világát, és melyik vész majd el az ismeretlenség feneketlen kútjában, azt persze ilyenkor nehéz megjósolni. Mindenesetre a mintegy 1500 kiállító néhány meglepő fejlesztési irányt is bemutatott: például akadt egy éjjeli lámpa, amelyik zenét is tud játszani, és a számokat bluetoothszal is lehet rajta váltogatni. Volt ablakos hűtő, amely, ha közel megyünk hozzá, bekapcsolja a belső világítást, így az ajtó nyitása nélkül is megtekinthető a tartalma. De kiállítottak olyan párologtatót is, amelyik a levegőbe engedett vízcseppekből ultraviola fénnyel kiöli a baktériumokat. Az igazán nagy érdeklődés mégsem ezeket, inkább a Sony új 4K-s telefonját övezte. Ám a HD négyszeresét adó felbontást igazán még a 80 cm átmérőjű tévék is alig tudják kiaknázni. Kérdés, hogy mit tud kezdeni vele egy kézben is elférő mobileszköz. A The Verge informatikai szaklap egyik újságírója, Vlad Savov mindenesetre úgy fogalmazott: „Beletekintettem a Sony 4K telefon végtelen mélységébe, és nem láttam semmi újat."

A világ legjobb telefonja?

Európa kevéssé fontos Amerikának, és különben is, az Apple mindig maga szereti bemutatni az új modelleket, így nem az IFA-n, hanem az Egyesült Államokban volt az új iPhone-ok, a 6s modellek premierje. A ráncfelvarrásnál azért annyival többet sikerült belepakolni a készülékbe, hogy elmondhassuk: éppen elég lesz a sikerhez. A marketinggépezet a 3D Touch technológiát szajkózza. Ennek lényege az, hogy az érintőképernyő azt is „tudja", mennyire erősen nyomjuk, így különleges funkciókat hívhatunk elő több tapogatás helyett egy hosszú nyomással. Sőt az operációs rendszer is alaposan megújul (iOS 9). A vásárlók többsége persze nem ezekért fog új almás készüléket venni. Inkább azért, mert az új státusszimbólum rózsaarany színben is elérhető lesz, a hölgyek nagy örömére. A technika szerelmesei a 8 helyett 12 megapixeles kamerának, az ultranagy felbontású, 4K videofelvételnek és a gyorsabb processzornak örülhetnek. A készüléktörőket az erősebb üvegezés és az erősített aluház csábíthatja. A fanyalgók persze megjegyzik, hogy egyik innováció sem igazán nagy áttörés, és hogy az árak továbbra is magasak: 550 dollártól érhető el a 6s és 650 dollártól a nagy képernyős 6s Plus. Nyilván olcsóbb lesz viszont a „régi" hatos és az 5s, ami jó hír az igényes kisebb pénzűeknek. A táblagépek szerelmesei pedig az új, hatalmas, 12,9 colos képátlójú iPadnek örülhetnek a Pro modell révén, amely Európában negyedmillió forinttól lesz kapható. Igaz, szép, billentyűzettel egybeépített tokkal is meg lehet majd vásárolni.

A cikk megjelent 2015-ben, a Figyelő 38. lapszámában.

Kapcsolódó cikkek