Tájékoztatjuk önöket a CBA franchise-hálózatot érintő, 2016. január 1. napjától hatályban lévő változásokról. - Ezzel a nem túl izgalmasan induló, de sokak által régen várt levéllel lepte meg Baldauf László elnök egy hónapja a cégcsoport beszállító partnereit. Ez azonban nem a távozásáról már hónapok óta terjedő, azóta meg is erősített híresztelésről szólt, hanem egy új vállalkozásról: Partner Log Kft. néven új régiós központ és nagykereskedelmi raktár erősíti a CBA-t. Arról későbbi tájékoztatást ígért az irományban Baldauf, hogy a hálózat struktúrájában milyen változásokra lehet számítani. A CBA Kereskedelmi Kft. által kiadott franchise-igazolásokról és a módosuló hitelkeretekről pedig a taltos.cba.hu honlapon értesülhetnek az érintettek. Az oldal érdemi részébe azonban a fekete háttérből füstöt fújtatva előtűnő lángkanca - nyilván a CBA Táltos - csak a regisztrált tagokat engedi be.

Két érdekkör

Nem is árt a védelem, mert egyre szaporodnak az elégedetlenség külső és belső jelei a magyar üzletlánccal kapcsolatban. CBA elleni demonstrációra készülődnek például Nagykovácsiban. A Nem vásárolunk a CBA-ban Facebook-csoport helyi aktivistája készíti elő a megmozdulást, a faluban áll a bál. A helyi ellenzék tiltakozással akarja rávenni az egyik CBA-alapítót, Breier Lászlót, hogy a cége ne építsen a meglévő áruházától pár száz méterre új bevásárlóközpontot.

De a jó szándékú vásárlói kezdeményezéseknél sokkal keményebb belső harcok folynak. Az elégedetlen tagok gyökeres változásokat sürgetnek a 23 éves hálózat irányításában, szervezetében, működésében. Ennek a kikövetelt megújulásnak csak az egyik első jele, hogy Baldauf László január 1-jével távozik az operatív vezetésből. Pár hónapnyi halasztással, az alapítónak kijáró örökös tiszteletbeli elnöki ranggal, de végül leköszönt a posztjáról. A generációváltást megtestesítő utódja, Lázár Vilmos fogathajtó-világbajnok a felgyűlt indulatok ellenére viszonylag jól megúszta a hivatalos megerősítését jóváhagyó közgyűlést. Igaz, az egyik hozzászóló már utalt a küzdelmes jövőre, mondván, kevés időt hagy az új elnöknek a bizonyításra, valószínűleg többedmagával távozik a CBA-ból.

A láncban legalább két fő érdekcsoport feszül egymásnak. Az egyik oldal, a CBA-elit önmagában is összetett. Vannak az „alapító öregek" - a Baldauf László, Breier László és Krupp József alkotta BBK-csoport -, valamint a vagyonos középgeneráció, a Lázár fivérek és mások mellett Dienes Zoltán, Gyelán Zsolt, Viszokay Árpád. Miután - a Nemzeti Vágtát és a Magyar Lovassport Szövetséget eddig is vezető - Lázár Vilmos lett Baldauf utódja, előretört az utóbbi, a Fidesz-vezetéshez sok szállal kötődő, számos Príma üzletet működtető kör.

Velük szemben áll a legnépesebb és legtürelmetlenebb csoport, a vidéki franchise-tagok, régiós központokat és kis láncokat üzemeltetők, valamint kisboltosok által alkotott tábor. Ez az az elszánt, változásokat követelő kör, amely - látva a nagyok vagyonosodását és módszereit az elmúlt években - jobb kondíciókat, több jogot s lehetőséget követel. Elegük lett abból, hogy csak fizetik a franchise- s egyéb, a tagsággal járó díjakat, mégis évek óta elmaradnak a beígért nagy lehetőségek.

Nem egyenlő bánásmód

Az új elnök vezetésével a CBA-nak harcolnia kell a - bel- és külföldi tulajdonú - versenytársakkal is. Utóbbiak vezetőinek zsebében már évekkel ezelőtt kinyílt a bicska, amikor a magyar üzletlánc felső köreivel baráti kapcsolatokat ápoló 2010 utáni Fidesz-kormány unortodox rafinériával kezdte sorozni a multinacionális cégeket. A Tescót, a SPAR-t, az Auchant s a diszkontláncokat - a magyar franchise-hálózatokhoz képest - néhány évig hatványozottan pumpoló kereskedelmi különadó után jött egyebek között a plázastop, a vasárnapi boltzár, majd a sávos, de Brüsszel által gyorsan elkaszált élelmiszerlánc-felügyeleti díj.

Kormányzati prominensek időnként nem is rejtik véka alá, hogy a kabinet protekcionista eszközökkel igyekszik helyzetbe hozni a magyar vállalkozásokat a multik rovására, amelyeket - a bevált tagországi fortélyok átvételével is - nagyobb közteherviselésre akar bírni. Ha az Európai Bizottság felfüggeszti a progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, jöhet más, például kötelező foglalkoztatás a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek esetében (Kapun belül - Figyelő, 2015/45. szám). Valami, ami a magyar üzlethálózatoknak kedvez, legalábbis a nemzetközi láncokhoz képest.

Nem csoda, ha az utóbbiak teregetik a magyar szennyest Brüsszelben, sőt az Európai Bíróságon, amely a Hervis-perben - a kereskedelmi különadó ügyében - el is marasztalta Magyarországot. Érthető, ha a magyar hálózatoknak feltűnően kedvező jogszabályi változásokat árgus szemekkel figyeli a bizottság. A folyó vizsgálódások alapján nem kizárt, hogy újabb tiltott állami támogatási eljárások kezdődnek hamarosan. Akár az is alkalmas muníció lehet, amiről nemrég a 444.hu írt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kiperelt dokumentumok alapján: míg a magyar élelmiszerláncok 26-ból 24 esetben felmentést kaptak a plázastop megkötései alól (a CBA minden esetben), addig a multik (35 kérelemből) egyetlenegyszer sem.

Magyar verseny

De téved, aki ezek után azt gondolja, hogy nemzeti összefogásba tömörültek a hazai tulajdonú csoportok. Még a kiutált Match üzletlánc felvásárlására létrejött CBA-Coop együttműködés is idő előtt véget ért, mert összekaptak a felek. Sőt, Orbán Viktor nagy tisztelője, Baldauf László távozásával mintha minden korábbinál jobban kiéleződne a küzdelem. Talán azért is, mert szorul a hurok. Az online pénztárgépek és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetése után fogy a tere azoknak a kis- és nagyboltos áfapraktikáknak, amelyek esetenként adtak némi árelőnyt a vakmerőknek a legális piaci szereplőkkel szemben.

Emlékezetes, hogy 2011 októberében - napokkal az után, hogy kipattant a csempészési ügybe és vesztegetési gyanúba keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítvány botránya, amelynek a CBA-tag vállalkozások mintegy 670 milliót adományoztak - egy máig húzódó győri ügyre is fény derült. Akkor több mint 3,5 milliárd forintos áfacsalás gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek nyolc embert. A vád szerinti bűncselekményt elkövető céghálózatban - tulajdonosai révén - érintett volt az akkor a CBA-hoz tartozó Delikát Kft.

Talán ezeknek az ügyeknek is köze lehet ahhoz, hogy a Coop felértékelődött. A facebookos csoportok létszáma alapján legalábbis kevesebb embert taszít: míg a mindhárom magyar üzlethálózat (CBA, Coop, Reál) ellen bojkottot hirdető csoportnak 8 ezer, a kizárólag a CBA ellen szövetkezőnek 18 ezer tagja van. (Összehasonlításként: az utóbbi hivatalos oldalát közel 28 ezren, a Coopét 199 ezren követik.)

Az is figyelemre méltó, hogy milyen barátian és elismerő szavakkal szólt a Coop érdemeiről nemrég a lánc szülinapi partiján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, mielőtt a további gazdaságfehérítésről, az elektronikus számlarendszer indításáról beszélt. „Coop nélkül nincs magyar kereskedelem" - mondta a tárcavezető a több mint 30 ezer munkavállalót foglalkoztató hálózatról, miközben a CBA-val kapcsolatban hasonló nyílt kormányzati kiállásnak régen lehettünk tanúi. Mintha a Coop immár esélyesebb lenne a baráti üzletlánc titulusra.

Erózió a tagságban

A partnereket, beszállítókat és vásárlókat persze leginkább az érdekli, hogy Lázár Vilmos merre kormányozza a CBA-bárkát. Az látszik, hogy a kényszerű megtisztulás viharát aligha kerülheti el, és apró jelek arra is utalnak, hogy erősítésre szorul a versenyképesség. Nem csak a még közértes világból változatlanul megmaradt, lepusztult kis CBA-kkal kellene valamit kezdeni, már a Prímák sem tojják mindenütt az aranytojást. Oka lehetett, hogy a gazdag II. kerületben, a Pasaréti téren nagy ráfordítással épp csak felújított, Prímává alakított volt Match áruházat átvette az Aldi. Azt is rebesgetik a partnerek, hogy a struktúraváltás jegyében a CBA-központ közvetlen kezelésében, tulajdonában lévő - főleg vidéki - nagyáruházakat bezárhatják vagy átadhatják a bérleti idő lejártával. Így lett októbertől új üzemeltetője a győri üzletközpontnak, és úgy tudjuk, hogy heteken belül Sopronban is változik a mostani CBA Centen a cégér.

Nem kisebb küldetést kell tehát Lázáréknak teljesíteni, mint helyreállítani, megteremteni a CBA-franchise számszerűsített versenyelőnyét a partnerek számára. A mennyiségfüggő beszerzési kedvezmények megőrzéséhez meg kell állítani az elvándorlást. Túlzás lenne menekülésről beszélni, de 2012-ben a Piliscsoport, a Pólus Coop és a Palóc Nagykereskedelmi Kft. - összesen több mint 200 üzlettel - átigazolt a rivális Coophoz. Bár a Palóc nem sokkal később visszatért, azóta is mutatkozik erózió a tagságban.

Az érintettek főleg olyan multik felé kacsingatnak, mint a saját franchise-hálózatát bővítő SPAR. A nemzetközi lánc nem erősítette meg, de úgy tudjuk, minden hónapban felbukkan egy-két CBA-s jelentkező. Eddig hiába, mert általában nem is tudnak velük szerződni, ugyanis rendre baj van az első készlet megvásárlásához szükséges pár millió forintos bankgaranciával. „Folyamatosan jönnek a CBA-sok, tegnap is tárgyaltam eggyel" - árulja el egy másik hálózat vezetője. Kétféle CBA-boltos érdeklődik: aki át akar igazolni, és aki bezárná az üzletét, átadná másnak. Csak abban egyek - mint a konkurens fogalmaz -, hogy csalódottak, rájöttek, hogy az egész már nem róluk szól, csak fejősteheneknek nézik őket, cserébe nem kapnak szinte semmit.

Az egyik partner azon az apróságon dühödött fel, hogy a CBA az idén késes promóciót hirdetett a sokat vásárlók számára. De a boltos raktárában ott porosodnak a korábbi évek akcióihoz kötelezően megrendelt focilabdák, edények, a tavalyról megmaradt hátizsákok és ajándék táskák. És most az ő kontójára megjöttek a kések, az idei kötelező leosztás. Ez volt az utolsó csepp. Ha a bizalom helyreállítására nem tesz jelentős lépéseket az új elnök - amire ő sok esélyt nem lát -, átmenne más lánchoz, hiszen az árukészlete kétharmadát már amúgy sem a CBA-ból szerzi be.

Háromszoros nettó

Kérdés, hogy a régen várt megbékélési folyamatot vagy éppen a belső elitet erősíti a már említett, az idén alapított Partner Log Kft., amely közvetve a CBA-elit tulajdona. Megkérdeztük, van-e alapja annak a folyosói híresztelésnek, hogy az új nagyker belépése egyben egy meglévő kilépése is, azaz a 2012-ben a Coopba távozott, majd 2013-ban visszatért Palóc Nagykereskedelmi Kft. helyébe lép-e a Partner Log. Lázár Vilmos - aki januárig türelmet kért, hogy interjút adjon lapunknak - azt mondta, hogy „a Palóc Nagyker ugyanúgy megmarad régiós központnak, mint korábban".

Ennél nagyobb horderejű változást hozhat, ha beigazolódik egyes partnerek és konkurensek várakozása, és szervezetileg is kiválik a CBA-ból a nehéz örökségre utaló három betűt már nevében sem hordozó Príma hálózat. Ennek adhat is némi alapot a CBA-n belüli turbulencia. Bár a jelentős beszerzési árkedvezményekhez hátteret adó nagy lánc forintra váltható érték, az érintettek szerint egyre inkább a konkrét bolti forgalom utáni visszatérítéseken lehet keresni. Ahogy a szakmában mondják, „a háromszoros nettó" felé tolódik a piac, amelyben nemcsak a hálózatnagyság, hanem a konkrét eladott, minél nagyobb árutömeg értéke utáni bónusz számít és hoz hasznot. A Prímák gazdáinak tehát kevésbé lesz szüksége a CBA-sokra, ha a szállítói szerződés alapján eleve boltjaik nagy forgalma után kapják majd a visszatérítéseket.

Piaci szereplők szerint a szűk tulajdonosi körrel, megtisztított lappal, elegáns, nagy alapterületű áruházakkal induló, jól finanszírozható hálózatnak nagyobb esélye lehetne olyan nagyszabású akvizíciók lebonyolítására is, amit a kormányzati szekálás miatt esetleg vissza- vagy kivonuló multik eladó áruházai kínálhatnak. Beszéltünk olyan kereskedővel, aki összefüggést lát Baldauf László leköszönése és egy lehetséges közeli nagy dobás között, amit ő már nem vállalt volna. Egyik forrásunk szerint a Tesco mintegy félszáz dunántúli üzletének februári értékesítését készíti elő. A brit lánc azonban ezt cáfolta lapunk számára, idézve Dave Lewis vezérigazgató októberi szavait, miszerint a csoport portfóliójának felülvizsgálata már befejeződött.

Szakítópróba

■ Nem csak az elnök személye változik a CBA háza táján. A napokban elhunyt az az érdi ügyvéd, aki személyesen járt el több, CBA-tag érdekeltségében tulajdont szerzett svájci társasággal kapcsolatban. A nemzetközi cégügyekben járatos, a láncot idehaza is képviselő Mikus Imre így fontos személy lett. A Népszabadság 2012-ben részletesen foglalkozott a svájci vonallal, megállapítva, hogy a CBA-vezetők többségének érdekeltségi körében van olyan társaság, ahol a tulajdonosi lánc végén ismeretlen hátterű külföldi vállalkozás áll. A legtöbb ilyen cég kézbesítési megbízottja Mikus Imre volt. Az első szóban forgó társaságot, a Lavrin Investment AG-t még 2003-ban alapították, és 2008-ban lett tulajdonos a Lázár-üzlet Kft.-ben - írta a napilap. A cégadatok szerint jelenleg is birtokon belül van az évek óta árbevétellel nem rendelkező - közben átnevezett - Lázár-Turisztika Kft.-ben. A B-26 Ingatlanhasznosító Kft.-ben a Tamrex AG 2009-ben lett tag, s lapzártánkkor is többségi tulajdonos Gyelán Zsolt és felesége mellett. Korábban volt svájci kapcsolata Breier László és Krupp József egy-egy vállalkozásának is. A kérdés, hogy Mikus Imre halála - Baldauf László visszavonulása mellett - milyen változásokat indít a BBK-csoportban. Beszéltünk olyan piaci szereplővel, aki szerint mindez a CBA-elitet tömörítő csoport szakadásához vezethet.

Merre tovább, elnök úr?

■ A maga köré gyűjtött kollégákkal 1992-ben Baldauf László tizedmagával bekapcsolódott a Közért boltok privatizációjába, amelyekből 17-et meg is szereztek. Így indult a CBA. A küzdelmes 23 év után sokakat furdal a kíváncsiság, mihez is kezd az ország egyik legnagyobb formátumú kereskedelmi szaktekintélye az évtizedek során felhalmozódott vagyonával, hiszen a 74 éves, második házasságában élő örökös elnök nem otthon ülő típus. Nos, forrásaink szerint új, élelmiszer-ipari befektetésbe kezdhet a Porschék és a márkás órák örökifjú szerelmese. Az érintett által eddig meg nem erősített információink szerint hungarikumokba és a húsiparba szállna be az üzletember. A jelenleg a helyi önkormányzat tulajdonában lévő, de költözés előtt álló gyulai húsüzem, a magánbefektetők kezébe került debreceni vágóhíd, valamint egy harmadik, talán egy Törökszentmiklós közelében lévő készítménygyár lehet a célkeresztben. Ezen üzemek integrációjáról - úgy tudjuk - már tárgyalt is szakemberekkel.

A cikk megjelent 2015-ben, a Figyelő 50. számában.

Kapcsolódó cikkek