Az EB még novemberben jelentette be, hogy mélyreható vizsgálatot indít annak feltárására, tartalmaz-e állami támogatást a paksi bővítéshez megálmodott finanszírozási konstrukció. A szervezet most ennek részletes, 33 oldalas indoklását tette közzé. A dokumentum hosszasan mutatja be magát a projektet is, a lényegi információkat azonban - minden bizonnyal a magyar fél kérésére - kipontozták. Így például működési és a karbantartási költségek eredetileg becsült összege, a várt kihasználtság és a tényleges vételár helyén is csak 3 pont szerepel, a magyarázat szerint azért, mert ezek bizalmas információnak, illetve üzleti titoknak számítanak. Az ugyanakkor kiderül, hogy az új erőmű tényleges vételára nem azonos az eddig emlegetett 12,5 milliárd euróval. A jelenlegi árfolyamon durván 4000 milliárd forintot jelentő összegnek ugyanis a teljes projektet fedeznie kellene, ebben pedig már az úgynevezett "kivitelezési fázisra elkülönített" pénz is benne van. Utóbbiba az olyan infrastrukturális fejlesztések tartoznak, amelyek nem részei közvetlenül az atomerőmű-beruházásnak, de ahhoz kapcsolódnak (például a hálózat fejlesztése). Ezt a milliárd euróban mérhető értékű csomagot pedig egy az egyben a magyar fél fedezi, ami azt is jelenti, hogy az atomerőmű 20 százaléka felett (ez az, amit önrészként kell biztosítania az államnak) elég komoly egyéb kiadásai lesznek a büdzsének a projekthez köthetően már az építési fázisban is.

A jelentés szerint Magyarország azt állítja, hogy „a beruházás nem képez állami támogatást, mivel nem nyújt gazdasági előnyt a Paks II-nek, mert teljesül a piacgazdasági befektető elve". A magyar kormány ennek igazolására két gazdasági tanulmányt nyújtott be. Az elsőt tavaly februárban, míg a másodikat 2015. október 8-án. Ez utóbbi feltehetőleg az azóta nyilvánosságra is hozott Rothschild jelentés.

Az EB ezeket a tanulmányokat - illetve az egyéb bekért kiegészítő anyagokat - vizsgálta meg, és vetette össze saját előrejelzéseivel, számításaival. Ezek alapján pedig arra jutottak: „kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a Magyarországon két új atomreaktor fejlesztésére irányuló intézkedés, melynek keretében a reaktorokat a kivitelezés alatt teljes mértékben a magyar állam finanszírozza a két reaktor jövőbeni tulajdonosa és üzemeltetője, a Paks II entitás javára, nem tartalmaz az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást". A bizottságnak továbbá kétségei vannak a bejelentett intézkedés arányosságával kapcsolatban, és aggályosnak tartják a bővítés versenytorzító hatásait is.

A magyar kormánynak elvileg a november 23-ai keltezésű levél kézhezvételétől számítva egy hónapja van, hogy benyújtsa észrevételeit és az EB rendelkezésére bocsásson minden olyan információt, amely segíthet a projekt értékelésében. A hivatalos vizsgálati eljárás lehetőséget ad az intézkedéssel kapcsolatos észrevételek megtételére azoknak a harmadik feleknek is, akiknek érdekeit érintheti a támogatás nyújtása. A bizottság ezek alapján fogja újraértékelni álláspontját.