Felpörögtek a magyar-szlovén diplomáciai és vasúti tárgyalások. A legfontosabb projekt a tengerparti Koper és a hegyvidéki Divaca közötti vasúti beruházás: második vágány építése az 50 kilométeres szakaszon. A jelenlegi egyetlen sínpár ugyanis egyre kevésbé bírja a tavaly már több mint 20 millió tonna árut fogadó koperi kikötő forgalmát.

A finanszírozás kemény dió, hiszen a leggyakrabban felbukkanó becslés szerint 1,3-1,4 milliárd euróba (410-440 milliárd forint) kerül. Uniós források erre a célra 2018 előtt valószínűleg nem lesznek, így került szóba azoknak az országoknak a beszállása, amelyek számára fontos a koperi kikötő. Ez leginkább Magyarország és Szlovákia.

Magyar szándékok

December közepén Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára Szlovéniában az infrastruktúrát felügyelő miniszterrel és a koperi kikötő elnökével tárgyalt. „A tengeri szállítás a leggazdaságosabb, amelyet szorosan a vasúti követ, ezért Magyarország 100 millió eurónál sokkal többet fektethet be ezekbe a projektekbe, ha mindkét ország számára megfelelő megállapodást tudunk elérni" - nyilatkozta Szijjártó Péter helyettese.

Ezek után a szlovén sajtóban néhol már az bukkant fel, hogy Magyarország több száz millió euró hitelt biztosít, amit azonban a felek egyelőre cáfoltak. Lapunk kérdésére a KKM azt írta, hogy a magyar kormány az együttműködési szándékát fejezte ki a koperi kikötő továbbfejlesztése kapcsán.

Önmagában nem térül meg

A hírek mégis komoly felhördülést váltottak ki idehaza. Ennek egyik oka, hogy vasúti infrastruktúrába fektetni önmagában sehol sem megtérülő befektetés: nem lehet annyi pénzt elkérni a pálya használatáért, hogy az visszahozza a beruházásra fordított összeget.

A témáról részletesebben olvashat a Figyelő hetilap január 14-i, idei 2. lapszámában.

Kapcsolódó cikkek