ZAKLATÁSOK KÖLNBEN. Nehéz helyzetbe hozta a német kormány Willkommenskultur-ját, vagyis a menekültek befogadását a kölni szilveszter éjszaka történt tömeges zaklatás. A vita most már nemcsak a menekültekről, hanem a többségében muzulmán bevándorlók integrációjáról, a német törvények betartásáról és a német intézmények működéséről is szól.
Köln sokakban félelmet keltett, pedig össze sem hasonlítható a párizsi merényletekkel. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung egy riportjából kiderül, a németek egy része máris ösztönösen szorítja a táskáját magához, amikor sötétebb bőrszínű járókelő jön vele szembe. az évek óta Németországban élő külföldiek viszont az erősödő idegengyűlölettől tartanak. A konzervatív politikusok a radikális jobboldal, az AfD vagy a Pegida előretörése miatt aggódnak. A baloldal pedig amiatt, hogy végképp elveszik a multikulti bája. De legjobban a menekültek szoronganak: Berlin máris készül a kitoloncolási törvények szigorítására és fogadkozik, hogy ezúttal tényleg repül, akinek nincs semmi keresnivalója Németországban. Még a kancellár, Angela Merkel is szigorúbban fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy ki maradhat majd a jövőben.
EGYMILLIÓ FELETTArra azonban továbbra sincs válasz, hogy miképp lehetne a menekültáradatot feltartóztatni vagy legalábbis enyhíteni. Hiába ugyanis a zordabb téli időjárás és a megállapodás Törökországgal, még mindig naponta átlagosan 3 ezer menedékkérő érkezik Németországba. Január elején a politikusok és a társadalom azzal szembesült, hogy több mint 600 ezer feldolgozatlan menedékkérelem tornyosul a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal munkatársainak asztalán. Ha a trendek folytatódnak, 2016-ben is egymillió felett lehet a Németországba érkező menedékkérők száma, miközben az uniós tagállamok továbbra is vonakodnak, hogy részt vállaljanak a német terhekből. Ez a helyzet előbb-utóbb robbanást idézhet elő mind Berlin és az uniós szövetségesek között, mind pedig a német belpolitikában.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában!
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.