A megkérdezés során kiderült, hogy a 20-39 éves korosztály képviselői inkább hajlamosak a bevallásuk készítése idején dönteni arról, melyik civilszervezetnek adják az 1%-ot, míg az idősebbek kevésbé változtatnak kialakult gyakorlatukon és kitartóan, akár éveken át ugyanazt az alapítványt vagy egyesületet részesítik támogatásban. A civil szervezet célcsoportja, pozitív céljai - amivel lehet azonosulni -, a megbízhatóság és az irántuk érzett szimpátia azok a szempontok, amiket a leginkább fontosnak tartanak a felajánlók. Meghatározó szerepet játszik a döntésnél a személyes érintettség, azaz, hogy a támogatott civilszervezet tevékenységéből a felajánló közvetlenül profitáljon, emeli ki az egyik legfontosabb motivációs okot Miha Tamás, a Human Dialog ügyvezetője.

A válaszadók csaknem fele fel tudott idézni civil 1%-os reklámot a tavaly tavaszi időszakból és többségük úgy véli, döntésére hatottak a nonprofitok kampányai. A sikerben kulcskérdés persze a megfelelő médiahasználat, a célcsoport kiválasztása, az időzítés és sokat segít, ha a kreatív is hatásos.

Nincs mese: az információ hatalom

Az adófelajánlással nem élők válaszai szerint a civil 1%-ról rendelkezők közel 60%-os arányán sokat javíthatna az informálás és a figyelemkeltés, melynek következményeként akár jelentősen is növekedhetnének a nonprofitok szja 1%-ból származó forrásai. Az adóbevallást online kitöltők és a középkorúak eleve hajlamosabbak gondot fordítani a civileknek adható 1%-ról történő rendelkezésre, és még mindig százezres nagyságrend az érvénytelen felajánlás.

A civil 1% magyar találmány

Az adó bizonyos %-ának felajánlása a civilek javára magyar találmány, de az elmúlt évtizedben a régió számos más országában átvették a módszert. A tapasztalatok összevetéséből kiderül, a lengyel (47%), az olasz (60%) és a szlovák (55%) adófizetők is a magyarokéhoz (50-60%) hasonló arányban élnek a civilek támogatásának ezen eszközével.

A felajánlók táborának bővülése fontos faktor, a szám pedig évről évre emelkedik, 2015-ben lépte át az első alkalommal a 2 millió fős határt. Az 1% értékére a civilek számára egyéb tényezők is hatnak, ilyen például az szja kulcsok csökkentésének a trendje, ami 2017-ben ismét érzékelhetően befolyásolhatja az 1%-os eredmények alakulását - hívja fel a figyelmet az adócsökkentések hatására Miha Tamás.

A civil szervezetek forrásteremtő munkáját segítő úttörő kutatási projektet 2015 végén indította a Human Dialog, a fókuszcsoportos interjúkon alapuló első szakaszt decemberben egy nagymintás kvantitatív felmérés egészítette ki. A kutatás csaknem 2000 fő megkeresésével készült a foglalkoztatott (azaz akik jövedelemadó bevallásra kötelezettek voltak 2015 tavaszán) magyar lakosság körében, országos mintán, nem, életkor és lakóhely jellemzők mentén. Az eredmények egy 800 fős, megye és településtípusra reprezentatív mintából származnak.