A dolgozóhiány már tavaly is rányomta bélyegét a hazai bérviszonyokra. Makroszinten az elmúlt évek trendjének megfelelően egyelőre alacsonyabb egy számjegyű emelkedés volt látható - legalábbis a KSH statisztikái szerint. A friss bejelentés alapján a statisztikai hivatal 2015. január-novemberben 4,1 százalékos átlagkereset bővülést mért az előző év azonos időszakához viszonyítva. Banki elemzők 2016-ra, a tavalyihoz hasonlóan 3-4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedést jeleznek előre. A munkaerő-piaci mozgások alátámasztják e várakozásokat, ám előfordulhat, hogy a piaci kényszerek még jobban megtolják a bérdinamikát - olvasható a napi.hu cikkében.

Súlyos munkaerőhiány

A Korn Ferry Hay Group felmérése szerint a magyarországi vállalatok 77 százaléka munkaerőhiányt tapasztal, ami az elmúlt évekhez képest a legmagasabb arány. A hazai munkaerőre immár nem csak a fejlett uniós országok, hanem a régiós tagállamok is elszívó hatást gyakorolnak. Szlovákia e területen egyre fontosabb szereplő, s már nem kizárólag a pozsonyi régiónak van kifejezett vonzereje, hanem a szegényebb keleti országrész is jobb lehetőséget ígér számos magyar munkavállalónak - mondta a Napi.hu-nak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Ezzel együtt a munkaerőhiányt a környező országokból már nem lehet pótolni, mert Magyarország nem versenyképes. Míg tíz évvel ezelőtt a szlovákok átjártak dolgozni Esztergomba (Suzuki), Rétságra (TDK), Vácra (IBM), Gödre (Samsung), Győrbe (Audi), ma már csak elenyésző számban jönnek. A magyarokról azonban nem hallani, hogy tömegesen visszafordultak volna - jegyezte meg a szakértő.

Eközben a magyaroknak ma már egyszerűbb képzettséget igénylő munkakörökben sem kell nyugatra menni a jobb egzisztenciáért: egy raktári betanított munkás akár már 800 eurónyi havi bérre is számíthat Csehország keleti felében, azzal együtt, hogy a munkáltató a szállást is fizeti - hívja föl a figyelmet a gazgadási hírportál.

Tavaly számos területen a KSH átlagát jócskán meghaladó mértékben nőhettek a fizetések: az informatikus vagy a mérnöki/műszaki pozíciókban akár 20 százalékkal gyorsulhatott a bérdinamika 2014-hez képest. A jelöltek többnyire könnyen megkaptak az ajánlottnál 10 százalékkal magasabb béreket, mivel jó alkupozícióban voltak - számolt be lapunknak Dalányi László, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója.

A speciális szaktudást, nyelvismeretet igénylő szakmákat nézve a foglalkoztatóknak egyre inkább nyugati, - egyes esetekben akár amerikai - bérekkel is versenyezniük kell. Ehhez képest a legtöbb helyen a tudatosság még lemarad a rövidtávú költségszemlélet mellett.

A nyugat-európainál jóval kedvezőbb magyar lakhatási költségek körülbelül ezer eurónyi bérelőnyt biztosíthatnak a hazai cégeknek - ennyivel kellene a nyugati fizetések alá ígérniük, hogy az elvándorlást megállítsák, jól kommunikálva persze ezt az előnyüket. Azonban ma még a foglalkoztatók döntő része egy ekkora bérdifferenciát is sokallana. Emellett az ezer eurós "ütőkártya" akár a befektetők idecsábítására is alkalmas lehetne magasabb hozzáadott értékű munkaterületeken, amennyiben lenne központi szándék e lehetőség kiaknázására - értékelt Dalányi.

Ám nemcsak a "hiányszakmákban", hanem szinte a teljes hazai munkaerőpiacon folyamatos vákuum tapasztalható. Az általános emberhiányt például a kereskedelemben és a gyáriparban jellemzően kisebb emelésekkel próbálták kompenzálni a cégek, hogy elszipkázzák a dolgozókat a konkurenciától. E területeken mára óriási fluktuáció alakult ki: jellemzően olcsó, betanított munkásokkal igyekeznek pótolni az elszivárgókat (jelenleg a kormányzati szándék is hasonló megoldásokat preferálna).