A nemzetközi pénzügyi szolgáltató tavaly a harmadik negyedévben Európa 21 országában 22 ezer fogyasztótól gyűjtött információt. A felmérés feltérképezte az egyes generációk közötti különbségeket, így a gazdaság egyik húzórétegének számító Y generáció pénzhez és megtakarításokhoz való viszonyát, lehetőségeit is.
Az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglaló szerint a felmérés azt mutatja, hogy a teljes magyar lakosság 63 százalékával fordult elő az előző 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni, ami csaknem azonos az Y generáció számlafizetési moráljával.

A gyermekes és gyermektelen fiatalok fizetési szokásai között lényeges különbség rajzolódik ki. A gyermekesek 71 százalékával szemben a gyermektelenek 59 százalékánál fordult elő, hogy késve fizetett ki valamilyen számlát.
A gyermekesek jóval nagyobb arányban estek késedelembe több számlával is, a válaszadók több mint fele kettő vagy annál több számlát nem fizetett ki időben, míg a gyermekteleneknél ez az arány 39 százalék. Az Y generáció fizetési szokásai iskolai végzettség szerint is különbözőek. Míg a felsőfokú végzettségűek 46 százaléka közölte, hogy egyáltalán nem fordult elő vele fizetési késedelem, addig az alacsonyabb végzettségűeknek csak 26 százaléka nyilatkozott így.  A felsőfokú végzettségű fiatalok 59 százaléka tesz félre havonta, az ennél alacsonyabb végzettségűeknek 41 százaléka.

A megtakarításokat tekintve az Y generáció tudatosabban viselkedik, mint a teljes magyar felnőtt lakosság, mivel a megkérdezettek fele tesz félre havonta valamekkora összeget, míg a teljes magyar lakosság körében ez az arány 42 százalék - idézi a közlemény Felfalusi Pétert, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatóját.
A megtakarítás célja is eltérő, a 20 és 35 év közötti fiatalok utazásra, lakásvásárlásra, illetve fogyasztási cikkekre nagyobb mértékben tesznek félre, mint a magyar átlag, a nyugdíjra viszont kevésbé gondolnak még. A felmérés szerint az Y generációnak csak 7 százaléka gondolja úgy, hogy javult a gazdasági helyzet, a teljes lakosságnak pedig 8 százaléka vélekedik így. A fiatal felnőttek 28 százaléka nem nyilvánított véleményt, míg 65 százalékuk szerint a gazdasági helyzet romlott Magyarországon.

A gyermekesek 11 százaléka szerint javul a gazdasági helyzet, míg a gyermektelenek csupán 6 százaléka gondolja így. A felsőfokú végzettségűeknek 10 százaléka lát javulást, míg az ennél alacsonyabban képzetteknek csak 5 százaléka. 

Saját pénzügyeit illetően a 20 és 35 év közöttiek 19 százaléka gondolja úgy, hogy javult a helyzet, 43 százalékának nincs véleménye a témáról, 37 százalékuk pedig nem tapasztalt javulást saját anyagi körülményeiben.
A megkérdezett fiatalok 44 százalékának már megfordult a fejében, hogy más országban próbáljon szerencsét, a teljes magyar lakosságban ez az arány 35 százalék.
A gyermekes és gyermektelen fiatalok szinte ugyanolyan arányban, 41, illetve 45 százalékban hagynák el az országot.

Végzettség alapján nagyobb a különbség, a felsőfokú végzettségűek 30, az alacsonyabban képzettek 48 százalékának jutott már eszébe, hogy külföldre költözzön.