David Cameron a Downing Streeten fogadta munkavacsorán Donald Tuskot. A megbeszélés elsődleges, de nem kizárólagos témája az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának London által igényelt korlátozási lehetősége volt. 

A nem egészen kétórás megbeszélés után, vasárnap késő este Tusk távozott a londoni miniszterelnöki hivatalból, és csak annyit mondott az ott várakozó újságíróknak, hogy "nincs egyezség". Nem sokkal később, a Twitter portálon közzétett üzenetében ezt úgy egészítette ki, hogy "egyelőre" nincs egyezség, és hozzátette, hogy a következő 24 órában "intenzív, döntő fontosságú munka" következik.

Cameron a Twitteren azt írta, hogy "jó találkozót" tartott Tuskkal, aki további 24 óra tárgyalásba egyezett bele a megállapodás-tervezet közzététele előtt. Tusk még a Downing Street-i munkavacsora előtt közvetlenül megjelent Twitter-üzenetében kilátásba helyezte, hogy ha a találkozón megállapodás születik, akkor ő hétfőn az EU-tagállamok vezetői elé terjeszti az egyezségtervezetet a brit reformigényekről.
Ez most már bizonyosan elmarad, és Tusk - a 24 órányi további tárgyalásra tett utalásokból következtethetően - legkorábban kedden juttathatja el az EU-fővárosokba a megállapodás szövegtervezetét, ha lesz ilyen.

Az időzítés most már meglehetősen szoros, hiszen - nem hivatalos, de a Downing Street által nem is cáfolt, egybehangzó értesülések szerint - a brit kormány már júniusra ki akarja írni a brit EU-tagság jövőjéről tervezett népszavazást, ám ehhez mindenképpen szükséges lenne, hogy a február második felében esedékes brüsszeli EU-csúcson végleges formát öltsön Nagy-Britannia és az Európai Bizottság megállapodása a London által igényelt reformokról.
A brit EU-referendumról elfogadott törvény 2017 végéig írja elő a népszavazás megtartását.

Cameron a minap Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt. Juncker kompromisszumos tervezetet terjesztett a brit miniszterelnök elé, aki azonban ezt nem fogadta el, mondván, hogy a brüsszeli javaslatcsomag "nem elég jó".
A brit reformigények legvitatottabb eleme alapján a külföldi EU-munkavállalók csak négyévi folyamatos, legális nagy-britanniai munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális juttatások teljes köréhez.

London mindemellett uniós szintű törvényben akarja rögzíttetni azt is, hogy nem az euró az EU egyetlen fizetőeszköze, az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, és Nagy-Britanniára ne vonatkozzék az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége.