A német pénzügyminisztérium álláspontja szerint 2000 és 5000 euró között kellene kijelölni egy tranzakciós határt, amely felett nem szabad készpénzt használni a tagállamokban. Az uniós felső határt még az idén be kell vezetni, és ha nem sikerül erről megállapodni, akkor Németországban az 5000 euró feletti tranzakcióknál kell megtiltani a készpénzhasználatot.
A tárca azután foglalt állást a kérdésben, hogy megrendelésére elkészült egy tanulmány a pénzmosásról. A halle-wittenbergi Luther Márton tudományegyetem kutatása szerint a nagy értékű árucikkeket megmozgató ágazatokban - egyebek mellett az arany-ékszer-, az autó-, az ingatlan- és a műkincs-kereskedelemben - évente nagyjából 30 milliárd euró jogtalanul szerzett pénzt mosnak tisztára Németországban, és ez az összeg a pénzügyi szektorban folytatott pénzmosással együtt évi 50 milliárd euró, a vendéglátással és idegenforgalommal együtt pedig eléri 100 milliárd eurót.
A német pénzügyminisztérium szerint a terrorfinanszírozás elleni harc eredményességének növeléséhez is szükséges a készpénzhasználat korlátozása, és ezen a területen az anonim fizetési lehetőséget biztosító úgynevezett feltöltős vagy előre fizetett (prepaid) bankkártyák használatának ellenőrzését is fokozni kell.
A tárca hangsúlyozza, hogy szó sem lehet a készpénz megszüntetéséről, a bankjegyek és érmék bevonásáról, de a korlátozás elkerülhetetlen, mert a pénzmosást és a terrorfinanszírozást csak akkor lehet visszaszorítani, ha minden nagyobb tranzakciónak van nyoma. Az értékhatár feletti tranzakciókat átutalással kellene lebonyolítani, ami az első kommentárok szerint körülményesebbé teheti számos ágazat működését, és növelheti a vállalatokra nehezedő terheket.
Több ellenzéki párt elutasította a tárca javaslatát. A Zöldek szerint a készpénzforgalom korlátozása újabb támadás lenne a magánszféra ellen, a liberális FDP részéről pedig azt emelték ki, hogy a készpénz a szabadság megtestesülése, és használatának korlátozása a szabadság szűkítését jelentené.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.