-Rossz a hangulat az egészségügyben. A fekete ruhás nővér, Sándor Mária nyílt levélben kérte a miniszterelnököt, hogy számolja fel az ágazatban meglévő elégtelen ellátást, az ellenzéki pártok parlamenti vitanapot kezdeményeztek, mert katasztrofálisnak tartják az ágazat állapotát. Ön hogyan ítéli meg a helyzetet?
-Szerintem is nagyon sok még a tennivaló, különösen a fővárosi kórházakban. Az elmúlt hat évben ugyan 580 milliárd forint EU forrás jutott az ágazatnak, de az uniós logika mentén a központi régió ebből nem sokat kaphatott. E közben a vidéki intézmények többsége megújult, kulturálttá váltak a munkakörülmények, ami azért is fontos, mert az egészségügyi dolgozók életük felét a munkahelyükön töltik el. Ezért a most kezdődő uniós ciklusban rendbe kell tenni a főváros intézményeit is. Ami pedig a parlamenti vitanapot illeti, még nincs róla döntés.

-Mire számíthatnak a fővárosban élők a következő években?
-Javulni fog a betegellátás és javulni fognak a munkakörülmények is. A kormány tavaly döntött a fővárosi kórház megépítéséről. Az előkészítő munkát Cserháti Péter miniszteri biztos, a megelőző kormányzati ciklus helyettes államtitkára irányítja, és akár év végére ki is írható a tervpályázat.

-Hol lesz az új kórház?
-Még nincs róla döntés. De megvan az Egészségügyért Felelős Államtitkárság támogatottsága a kormányon belül ahhoz, hogy ne a lobbi erők döntsenek. A miniszteri biztos arra kapott megbízást, hogy áttekintse a főváros lakosságának szükségleteit, és ez alapján tegye le az új és a meglévő többi fővárosi kórház fejlesztési igényét az asztalunkra.

-Mit szól az újra fellángolt hálapénz ellenességhez, legutóbb a szegedi orvosok indítottak egy mozgalmat?
-A hálapénz évtizedek óta fel-fellángoló kérdés, megítélésében az egészségügyi dolgozók, sőt a betegek is megosztottak. Az egészségügyi államtitkárság markáns véleménye az, hogy az ellátórendszerben meglévő torzulások egyik legfőbb oka a paraszolvencia. Azokhoz a szituációkhoz kötődik, és nem csak az egészségügyben, amikor valaki döntési helyzetben van. Például, ha egy orvos arról dönthet, hogy kezeli-e a beteget, vagy sem, elvállalja-e a műtétet, vagy sem, felír-e egy gyógyszert, vagy sem.

-Nem gondolja, hogy a rossz fizetések éltetik a hálapénzt?
-Az egészségüggyel foglalkozó kutatók is egyetértenek abban, hogy semmilyen összefüggés sincs a bérek nagysága és a paraszolvencia között. Egy jól fizetett orvos is simán elfogadja a hálapénzt, míg mások, még ha rosszabbul is keresnek, visszautasítják. Aki összeköti a kettőt, szándékosan ferdíti el a valóságot. Ugyanis az elmúlt években 27 százalékkal emelkedtek a bérek, mégis létezik hálapénz. Tudom, hogy ez az emelés kevés, ezért a kormánynak továbbra is a béremelési programra kell koncentrálni. Eredménynek tartom, hogy januártól törvény garantálja a pótlékrendszer alapbérhez igazítását. Azonban ez irányú kéréseimnek csak akkor lesz meg a kellő ereje a költségvetésért felelős szakembereknél, ha nem csak ígérgetjük az intézményrendszer működésének megváltoztatását, hanem el is kezdjük azt.

-Az érdekvédők szerint az egészségügyi dolgozók elvándorlása már a betegellátást veszélyezteti.
-Nemzetközi összehasonlításban az orvosok létszáma általánosságban elegendő a lakosság ellátásához. A gondot a területi egyenlőtlenségek okozzák, amin változtatni kell. Inkább a szakdolgozók miatt vannak nehéz napjaim. Ugyanis a Ratkó-korszakban született populáció most lép a nyugdíjas korosztályba, és várhatóan olyan ellátási igényt generál majd, amire fel kell készülnünk. Ezért kell vonzóvá tennünk ezt a hivatást és elérni, hogy a jól képzett szakdolgozók ne külföldön találják meg boldogulásukat. Mivel a nyugati bérekkel nem tudunk versenyezni, a különféle családi kedvezményekkel talán elérhető, hogy a fiatal, jól képzett szakemberek Magyarországon teremtsenek maguknak otthont.

-Jól működik a gazdaság, lenne miből pótolni az ágazatból hiányzó forrásokat.
-Pontosan ezért dolgozunk azon, hogy erős érvekkel alátámasztva tudjunk kérni és kapni is forrásokat. De visszautalva a hálapénzre, úgy vélem, akkor fog kikopni, ha transzparenssé válik a gyógyító rendszer.

-Mi lesz a transzparencia első lépése?
-Sokat lendíthet ezen az uniós forrásból kifejlesztett, Pulzus elnevezésű egészségügyi adattárház, amelyből az összes betegút követhető és elemezhető. Ezt szeretném megnyitni a kutatóhelyek számára is, hiszen annál hamarabb jutunk előre, minél több szakértő szem elemzi az adatokat. A transzparencia másik, fontos eleme a kórházi várólisták nyilvánossága. Korábban arról szóltak a tudósítások, hogy jelentős várakozásra kell számítani. Az elmúlt hónapok törekvései azt mutatják, hogy a gondok nagy részét kevés többletforrással és sok szabályozással meg lehet oldani.

-Szakemberek szerint az elektronikus egészségügyi szabályozás sérti az állampolgárok jogait.
-Az állampolgári jogok nem csorbulnak a jövőben sem. Ahogyan a beteg korábban rendelkezhetett arról, hogy betegségéről milyen papírdokumentumot ad át az orvosnak, ezután is megteheti, és akár mindent letilthat az e-Egészségügyi Szolgáltatási Térből. Ám az nem adatvédelmi kérdés, hogy a lakosság egészségügyi állapotáról általánosságban adatokat gyűjtsünk. Ahhoz ugyanis, hogy meg tudjuk tervezni az ország egészségügyi ellátását, a személyes adatok nélkül ismernünk kell a betegutakat és a kapacitásokat. A biztonság kapcsán pedig elég azt a tényt megemlíteni, hogy ez a legelső olyan adatbázis Magyarországon, amely 5-ös biztonsági besorolást kapott, tehát biztonságosabb, mint egy banki informatikai rendszer.

A teljes interjú a Figyelő legfrissebb számában olvasható!