A GfK negyedévente készülő Retail Banking Monitor elemzése vizsgálja a válaszadók tájékozottságát, bankokkal szembeni bizalmát, hosszú távú pénzügyi céljait, a kockázat elfogadásának mértékét, a termékhasználat megosztottságát, a digitális ügyintézés előnyben részesítését.

Bizalom

Az elemzés szerint a hazai felnőtt lakosság egyharmada nem tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben és ugyanekkora arányban nem ismeri ki magát a pénzügyi termékek körében. Négyből egy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nem bízik a bankokban és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket mondván, ott nagyobb biztonságban van a megtakarításuk, mint a pénzintézeteknél. Mindazonáltal háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik és így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meghozni. Minden második felnőtt számára fontos, hogy biztosítással rendelkezzen és szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, hogy fontos számára a digitális pénzügyi csatornákat elérni.

Pénzügyi tudatosság szempontjai tekintetében a felnőtt lakosság megosztott: a GfK szakértői által képzett csoportokban az egyes szempontok más és más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja: a megkérdezettek 27 százaléka ún. haladó megtakarító, míg 24 százalékuk pénzügyi ismeretek és attitűd alapján „tájékozatlan alacsony státuszú".

A haladó megtakarítók csoportjába a lakosság kétötöde sorolható, egynegyedük pedig különösen tudatosan tájékozódik. Ők jellemzően magasabb végzettségűek, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, főként nagyvárosban és a fővárosban élnek. A megkérdezettek egyharmada különösen megbízik a bankokban - ők a bankpárti tanácsadást igénylők és a tudatos, kockázatkerülő csoport tagjai.



Forrás: Retail Banking Monitor, GfK

„A nemzetközi adatokból látjuk, hogy a magyar lakosság pénzügyi műveltsége a nemzetközi átlagnak megfelelő. Viszont a tényleges pénzügyi tudás még nagyon messze van a kívánatostól. Pénzügyi tudatosság szempontjából az életkor sajnos nem számít, nagyon hasonló ismeretszintet látunk a fiatalabb és idősebb személyek körében. Ellenben a végzettség és a lakóhely döntően befolyásolhatja az ez irányú tudatosság szintjét- állítja Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakértője, és hozzáteszi: „A kutatási adatokból látjuk azt is, hogy a pénzügyi műveltség szintje nem emelkedett érdemben az elmúlt öt évben."

Tanácsadás
A szakember szerint „úgy tűnik, hogy a szülők nem tudják továbbadni a tudást, és gyakran nem is beszélnek ilyen kérdésekről a gyerekekkel, akik így otthon sem találkoznak e téma mélyebb összefüggéseivel. Ez pedig sajnos azt vetíti előre, hogy a pénzügyi tudás, műveltség javulása külső behatás, oktatás nélkül nem várható a fiatalabb korosztályokban." A vizsgálat alapján a bankok és biztosítók számára a tanácsadás minősége akár megkülönböztető jeggyé válhat. A biztosításellenesség a lakosság körében mérsékelt, ami jó hír lehet a biztosítók számára annak ellenére, hogy az alacsony kamatok hatására a többség inkább otthon képez megtakarítást.

A kutatók ugyanakkor a digitális csatornahasználat fejlődésére számítanak az elkövetkező években azzal, hogy az ismeretek hiánya gátat jelent a bonyolultabb pénzügyi műveletek online intézésénél. „Bár az online csatornák szerepe folyamatosan nő pénzügyi téren, komolyabb döntéseket a lakosság nem mer pusztán a számítógép előtt meghozni. A szakértői tanácsadásra továbbra is nagy igény mutatkozik, ami egyben lehetőséget is jelent a pénzügyi szektor számára az ügyfelek ismereteinek bővítése és a megfelelő termékek felajánlásának vonatkozásában" - jelzi Schauermann Péter.

Kapcsolódó cikkek