A tavaly januárinál 15 százalékkal kevesebb, mindössze 3596 vállalkozást törölt idén az első hónapban a cégbíróság. „Legutóbb 2013 márciusában láttunk olyat, hogy a havi adat alacsonyabb volt a megelőző év azonos időszakának értékénél. Azóta minden hónapban emelkedett a megszűnések száma éves összevetésben" - hívja fel a figyelmet Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató üzletág-igazgatója.
Az igazgató szerint várható volt, hogy a csökkenés előbb-utóbb bekövetkezik, de trendszerű változásról még korai beszélni. „Tavaly már látszódott, hogy idén elhalhat a megszűnési hullám, hiszen az év közepén drasztikusan visszaesett a kényszertörlések száma, amiket a cégbíróság kezdeményezett az adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő vállalkozásokkal szemben" - mondja Pertics Richárd. 2014 első felében több mint 26 ezer kényszertörlési eljárást indított a cégbíróság, számuk a második félévben már csak 13 400 volt, miközben az ugyancsak megszűnéssel fenyegető felszámolások száma is csökkent.
„A megszüntetésre irányuló eljárások átfutási ideje egy-két hónaptól egy-két évig is eltarthat, de az induló eljárások számának csökkenése fokozatosan megjelenik a cégtörlések számának visszaesésében is" - mondja az Opten igazgatója. Szerinte tehát az alaptrendek mindenképpen abba az irányba mutatnak, hogy 2016-ban jóval kevesebb vállalkozást törölnek majd, mint a rekordévnek számító 2015-ben, amikor több mint 50 ezer társaság jutott erre a sorsra.
Közbeszólhat azonban a kft.-k kötelező feltőkésítése. A magyar kft.-knek alig egy hónapjuk maradt ugyanis arra, hogy megfeleljenek az új Polgári Törvénykönyv előírásainak, azaz 3 millió forintra emeljék törzstőkéjüket. „A mai napig több mint 120 ezer kft. adós ezzel, őket az a veszély fenyegeti, hogy nem fognak megfelelni a követelménynek a 2016. március 15-i határidőig. Márpedig a mulasztás a vállalkozások kényszertörlését vonhatja maga után, aminek az eredménye már az idei negyedik negyedévi törlési adatokban is megjelenhet" - mondja az Opten céginformációs igazgatója.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.