-Először is nagyon szépen köszönöm, hogy fogadott, nagy megtiszteltetés. Három főtémára szeretnék fókuszálni az interjúban: gazdaság diplomácia, klasszikus diplomácia és Nemzetközi Kapcsolatok a tudományok és oktatás terén. Brazília bizonyos módon nyitott dél felé a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása céljából. Sikeres volt? Hogyan látja ebben Kína szerepét?
-Sok ország keres új piacokat, különböző stratégiák mentén. Nagy erőfeszítéseket tettünk az új piacok felkutatására: Arab világ, India, Dél-Afrika és Dél- Kelet Ázsia. Az Arab Világba négyszeresére, az afrikai országokba pedig ötszörösére nőtt az exportunk hat év alatt (2003-2009). A Dél-Dél együttműködés következtében politikai szinten megalakult a BRICS csoport (Brazília, Oroszország, Kína és Dél- Afrika) és a IBSA Párbeszéd Fórum (India, Brazília és Dél Afrika - BRICS csoport három demokratikus állama) 2008-ban a gazdasági válság következtében, a brazil kereskedelem diverzifikáltabb volt mint valaha, ami védőhálóként szolgált és megelőzte a recessziót (2008-2009).

-Brazília jelenleg válságban van, nem gondolja, hogy hiba volt ilyen erős kapcsolatot kialakítani Kínával?
-2003 óta a Kínával folytatott kereskedelem 2-3% körül mozgott, 2008-ban pedig 8% körül volt. Ez inkább Kína erősödésének volt köszönhető, mint a brazil kormány politikájának. A brazil árucikkek nagy piacot találtak Kínában és ez része volt a diverzifikációnak, azonban néhány éve kiderült, hogy ez akár függőséget is jelenthet. Ha az árucikkek elérhetővé válnak az exporttal - és egy olyan országról beszélünk, ami ilyen sok egyenlőtlenséggel és társadalmi különbséggel terhelt -, akkor sok előrelátás és óvatosság kell a politikusoktól, mint például egy megtakarítási alap Norvégia esetében. Norvégiában azonban más a standard életszínvonal. Latin-Amerikában a fogyasztás egy nagy szelete a gazdaságnak és ez viszonylag kevés megtakarítással társul, amit hosszú távon meg kell változtatni. Bárhogy is, a Lula-kormány alatt nagy változás történt a fogyasztás struktúrájában, az árucikkek szociális ellátása jobb lett a Bolsa Familia, Minha Casa Minha Vida és más programoknak köszönhetően.

-Brazília regionális szerepéhez kapcsolódóan: működőképes a latin-amerikai Gazdasági és Politikai integráció, beleértve a MERCOSUR-t?
-A latin-amerikai integráció, csak úgy, mint az európai - melyet gyakran emlegetünk modellként - a bizalom, béke és a biztonság építésével kezdődött. Ez a MERCOSUR (Dél-amerikai Közös Piac) és az UNASUR (Dél-amerikai Nemzetek Uniója) elsődleges feladata is. Ezt el is értük. Nincs konfliktus a régióban a tagállamok között. Természetesen fontos a kereskedelmi kapcsolatok elősegítése. A MERCOSUR országok belső kereskedelmének megoszlása 2002-ben 11%, 2013-ban pedig már 15% volt. Voltak persze problémák az országok között - a nemzeti valuták értékcsökkenése és az egyoldalú díjszabásváltás a blokkon belül-, de ezeket meg is tárgyaltuk. Latin-Amerika nagy piac a brazil (és argentin) készáruk számára (a régióba irányuló brazil export 80%-a készáru), éppen ezért a MERCOSUR erősítése nagyon fontos, és a terv, hogy nullára csökkentjük a vámokat 2019-re újabb lépés a jó irány felé.

-Mit gondol a MERCOSUR Venezuelával való, valamint nem rég Bolíviával való bővítéséről?
-A nagy kérdés, hogy ezekben az országokban hogyan alakul majd a politikai helyzet. (Gondolva most a venezuelai választások által kiváltott politikai válságra, és a bolíviai népszavazásra, ami lehetővé tesz Evo Morale számára egy újabb elnöki ciklust). A MERCOSUR fő céljának (területi béke és biztonság) elérése érdekében nagyon fontos, hogy ezek az országok is bel legyen vonva a területi integrációba, ezáltal segítehtő elő ezen országok belső stabilitása. Ne felejtsük el Chilét sem, amely a MERCOSUR egyik partnere; Brazília Chile negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere és szabadkereskedelmi megállapodással rendelkezik a régió majdnem mindegyik országával.

-Mi a jövője a MERCOSUR és az EU közti tárgyalásoknak?
-Az EU mindig olyan benyomást kelt a médiában, hogy a MERCOSUR országok vonakodnak, de nagyon gyakran nem ez a helyzet. Különösen a mezőgazdaság területén az EU ajánlatai a szabadkereskedelmi tárgyalásokban nagyon gyengék voltak. 2004-ben egyetértettünk Pascal Lamy-val (az EU akkori kereskedelmi biztosa) konceptuális alapon egy „szabadabb piac elérése" kereteiről, mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. De amikor a számokról volt szó a különbség nagyon nagy volt. Az utolsó években a CELAC-EU találkozások alkalmával sem voltak előrelépések ezen a területen.

-Egy kicsit más témával kapcsolatban: ,i a véleménye a brazil-magyar kapcsolatok elmúlt 25 évben történő változásairól?
-A Brazil „Tudomány határok nélkül" a legnagyobb és legláthatóbb program. Magyarország sok brazil diákot fogadott az elmúlt években, de sajnos a következő években pénzügyi okok miatt ez vissza fog esni. Amint jobb idők jönnek, újból visszaerősödik. (Nevetés) Azonban, hogy őszinte legyek, Brazília nem volt prioritás Magyarország számára, és hosszú ideje Magyarország sem volt Brazília számára, földrajzi és gazdasági felépítésbeli különbségekből fakadóan. Talán ez most változik. Volt egy nagyon érdekes tapasztalatom, amikor Honvédelmi Miniszter voltam. Meghívást kaptam egy V4-es közös honvédelmi miniszteri találkozóra, ahol egy speciális egyeztetésre is meghívtak. Nagyon érdekes volt, mert ez volt az első alkalom, amikor egy találkozón én voltam az „egy" és a többiek voltak a „négyek". (Nevetés) Általában én egyike voltam a „négyek"-nek, mikor a többi MERCOSUR országgal együtt találkoztunk egy „egy"-gyel.

-Ön szerint a Visegrádi Négyek alkalmasabb keretet nyújtanak a Brazíliával való együttműködésre, mint a kétoldalú kapcsolatok?
-A kereskedelmi kapcsolatokat illetően jobb, ha az egyes országokkal tárgyalunk. Például, a védelmi iparban, vagy más egyéb specifikus területen, ahol a gazdaság mérete számít, ahol már amúgy is van a V4-ek között együttműködés, és ahol az államnak nagyobb befolyása van (vagy politikai, vagy gazdasági értelemben), ez egy jó lehetőség lenne.

-Az interjú végén egy inkább személyesebb kérdést szeretnék feltenni: volt legjobb vagy legrosszabb pillanat minisztersége alatt? Ha igen, mik voltak azok?
-Külügyminiszternek lenni Lula ideje alatt jó élmény volt, sok kreativitással. Brazília hangja hallható volt és jelentős. A G20, APECS, UNASUR megalakulása, területi szabadkereskedelmi megállapodások, arab és dél-amerikai országok közti gyűlések, Palesztina elismerése, BRICS és IBSA Dialógus Fórum - ezekre az eredményekre mind büszke vagyok. Különösen az IBSA-ra, ami egy nagyon különleges kezdeményezés volt, hogy nagy feltörekvő demokráciák összejöjjenek. Külügyminiszterségem 8 évének legnagyobb csalódása és frusztrációja a WTO tárgyalások Doha-körének elbukása volt, pedig sokat dolgoztunk. Egyes „nagykutyák" külön érdekei miatt évek kemény munkája nem vált valóra. Az én Külgazdasági és Külügyminiszter voltam. Szerintem elég megterhelő ez a két portfólió együtt, de sok kapcsolati lehetőséget ad (elnökökhöz, miniszterelnökökhöz), ami elősegíti a tárgyalásokat és amikkel más külügyminiszterek nem rendelkeztek.

A professzionális diplomata
Celso Amorim professzionális diplomata, aki a Brazilian Academy of Diplomacy-n, majd a tekintélyes bécsi Diplomatische Academie-n végezte tanulmányait. Politikai karrierje Külkapcsolatokért Felelős államtitkári kinevezésével kezdődött a Tudomány és Technológiai Minisztériumban. 1989-et követően a Kulturális Kapcsolatok Igazgatójaként dolgozott a minisztériumban, majd a Gazdasági Kapcsolatok Igazgatójaként a Külügyminisztériumban. 1993-ban Itamar Franco elnök külügyminiszterré nevezte ki. 1999-ben, a kormányváltást követően ENSZ nagykövetként szolgált, továbbá a Biztonsági Tanácsban képviselte Brazíliát és elnökölt. 2001-től az Egyesült Királyságban képviselte Brazíliát. 2003 és 2010 között Külügyminiszter volt Luiz Inácio Lula da Silva elnöksége alatt, Dilma Rousseff első kormányában pedig védelmi miniszter volt. Három könyv szerzője, melyek Brazília külpolitikájával foglakoznak.

Kapcsolódó cikkek