Nem békekövetnek, hanem megoldó embernek küldi Orbán Viktor a közoktatás élére Palkovics László felsőoktatási államtitkárt, de ami sikerült neki az egyetemeknél, abba beletörhet a bicskája az általános és középiskolák esetében – mondta egy az EMMI-hez közelálló névtelenséget kérő forrásunk. Palkovics László kivételes diplomáciai érzékkel szerelte le és békítette meg az egyetemek és főiskolák vezetését. „Bevonta őket a döntésekbe, s még a kancellári rendszer ellen berzenkedő rektorok is belátták, a racionalizáció és a szigorú költségvetési politika eredményes, az intézmények 2013-as 20 milliárdos adósságállománya mára kevesebb, mint harmadára olvadt” – mondták lapunknak. Csakhogy egészen más egy több ezer intézményből álló rendszer irányítása, mint néhány tucat felsőoktatási intézmény menedzselése.

Hogy világosak legyenek az arányok: a közoktatásban több ezer intézményben 1,587 millió gyerek tanul, míg a 67 magyarországi egyetemen és főiskolán összesen 295 ezer hallgató. S egészen mások a problémák is, előbbiben az Európában példa nélküli centralizáció miatt telt be a pedagógusoknál a pohár. Márpedig Orbán Viktor miniszterelnök éppen ebből nem enged. „Palkovicsra a villámhárító szerep vár, kérdés, meddig bírja” – mondta oktatási szakértő informátorunk. A Figyelő úgy tudja, a pedagógusok magasabb fokozatra kapcsolnak. E pillanatban – bár minden szereplő azt hangsúlyozza – „a gyerekek lehetőleg maradjanak ki a balhéból,” úgy tűnik, nem fognak. Nagyon is érinthetik őket, az iskolákat a demonstrációk.

KRÉTA KÖZBESZERZÉSRE
A lehetséges forgatókönyvek között szerepel az, hogy nem engedik be a gyerekeket az iskolába, nem osztályozzák őket, nem javítják ki a dolgozatokat, de az is megtörténhet, hogy nem érettségiztetik őket. A Figyelő forrásai úgy fogalmaztak: „a szombati Kossuth téri megmozdulás csak a kezdet. Addig folytatják a demonstrációt, amíg az iskolák vissza nem kapják önállóságukat, s szakmai alapon nem módosítják a diákokra és a pedagógusokra vonatkozó követelményeket. „KLIK súlyosan alulfinanszírozott, amit korábban a fenntartó önkormányzatok beletettek a közoktatásba, azt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem tudja” – mondták egybehangzóan informátoraink. Szerintük a bajok gyökere elsősorban erre vezethető vissza. A lapunk által megszólaltatott pedagógusok a hétköznapi életéből vett példákkal érzékeltették, „egy őrült rendszer végleg lezülleszti a magyar közoktatást”. A fizetések valóban nőttek, de közük nincs a teljesítményhez. S ami megdöbbentő, a körülmények idegileg és fizikailag is felőrlik a pedagógusokat. Soha nem volt annyi betegállományba kényszerült tanár, mint az utóbbi egy évben – hallottuk.

Az egyik budapesti iskolának 3 projektora és 2 digitális táblája van, egy projektor és egy digitális tábla egy 2009-es uniós pályázati pénzből van, a többit a szülők adták az iskolának, ennyi jut 950 gyerekre. „Utoljára 2009-ben vettünk 16 számítógépet EU támogatásból, hét éve egyetlen infokommunikációs eszközt nem kaptunk” – sorolja Hajnal Gabriella, a budapesti Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium igazgatója, aki az oktatási vezetők szakszervezete elnökeként a Pedagógus Sztrájkbizottságnak is tagja, miként befolyásolja a pénzhiány az életüket. S ez minden területen így van. Nincs kréta, papír és sok más, ami a tanításhoz elengedhetetlen lenne. A budapesti gimnáziumok nagy része küzd az infokommunikációs eszközök hiányával, mivel évek óta nem pályázhatnak semmire. A számítógépek elavultak, emiatt több intézményben komoly veszélybe kerül az érettségi. „A tanév kezdetekor azt az ígéretet kaptuk a KLIK-től, hogy az igazgatóknak lesz egy kártyájuk, amelyre havonta utalnak egy bizonyos összeget, és ezzel legalább az ad hoc problémákat orvosolhatják. „A kártya megvan, talán kétszer-háromszor 50-50 ezer forintot tettek rá, de hónapok óta nem utaltak egyetlen fillért sem” – mesélte lapunknak Hajnal Gabriella. Márpedig egy ekkora iskolának a zökkenőmentes működéséhez minimum havi 100-150 ezer forintra lenne szüksége.

A Tamási Áron Iskolának elromlott a szervere, most van a felvételi ideje. Létszükséglet, hogy a szülők elérjék a honlapjukat, ám új szerverre sincs pénz, mert minden eszköz beszerzésre, még a fénymásolópapír és a krétára is, közbeszerzés-köteles, ami sok-sok hónap. A tankerületek az óraadókat és szerződéses állományban lévőket sem tudja időben kifizetni. Apróság, hogy elromlott az iskolában a mikrofon, hat elemet kellene venni, de még erre sem kapnak pénzt. Pontosabban, csak hosszú idő elteltével. Előbb levelet kell írni a tankerületnek, majd a 6 elemre több papír kitöltése után kötelezettség vállalást kell tenni és szerencsés esetben néhány hét alatt lesz elem…. Úgy, hogy legtöbb esetben az igazgató vagy a kolléga maga veszi meg az ilyen tételeket, esetleg az iskola alapítványa segít. – mondta lapunknak az igazgató.

A GYEREKEK JÖVŐJE A TÉT
A Köznevelési Kerekasztal kapcsán úgy vélekedett: senki nem tudja, milyen jogosítványokkal rendelkezik, s az ott született megállapodást mennyire tartja kötelező érvényűnek magára nézve a kormány. „Egy kicsit időhúzásnak tartjuk” – vélekedett Hajnal Gabriella. A pedagógustársadalom megmozdulásának akkor lehet eredménye, ha az intézmények felsorakoznak mögötte, s egy-egy tantestület minimum 60-70 százaléka csatlakozik hozzá. Igazán sikeres akkor lehet, ha a szülők és a diákok, valamint más ágazatok is a demonstráció mögé állnak és részt vesznek rajta. „Komolyan gondoljuk, hogy a gyermekeinkért, a jövőjükért harcolunk”.– hangsúlyozta a lapunknak. Jelenleg több, mint 30 ezer magánszemély és 600 intézmény írta alá a Herman Ottó Gimnázium felhívását. A Figyelőt arról tájékoztatták, hogy szolidárisak velük az egészségügyben dolgozók és a vegyipari szakszervezet is részt vesz a demonstráción, sőt az ő gyerekeik, „szülők, apukák, anyukák és nagymamák is.”. A Tamási Áron iskola igazgatója leszögezte, nem politikai rendezvényről van szó, a közoktatás és a gyerekek jövője a tét. Lapunk több intézményt megkeresett, hogy látják a hétvégi demonstráció esélyeit: az apátiától a forradalmi hangulatig mindent tapasztaltunk. Volt, aki magas rangú Fideszes vezetőt említett, aki szintén látja a rendszerszintű hibákat, de ő sem szól, mert tudja, a kormánypárt nem fog visszakozni. Csak egy példa az állami tankönyvek ügye. A megkérdezettek butábbnak tartják a kísérleti tankönyveket, mint amelyeket kivontak a forgalomból, ezért sokan titokban a régi tankönyveket fénymásolják, s abból tanítanak. A budapesti elitgimnáziumok is katasztrofális anyagi helyzetben vannak, a KLIK-től pedig nem számíthatnak plusz forrásokra. Informátoraink úgy fogalmaztak, cél a KLIK „kilövése”, az iskolák szakmai és gazdasági önállóságának visszaállítása. Érdekes volt hallani, hogy a szakiskolák helyzete jobbra fordult, amióta kivitték őket a Klebelsberg Intézményfenntartó irányítása alól. Példa arra, hogy valóban lehetne jobban is szervezni a közoktatást. Ezt egyébként Balog Zoltán, az EMMI minisztere is elismerte, amikor bejelentette Czunyiné Bertalan Judit távozását a hétvégén. Több szaktárcához közelálló forrásunk úgy tudja, Orbán Viktor azért döntött a közoktatási államtitkár menesztése mellett, mert azt az információt kapta, rekordszámú tiltakozó gyűlik össze szombaton a Kossuth téren, s nagyobb presztízsveszteség lenne a kabinet számára, ha a tömeg mondatná le, mintha önként távozik.

E pillanatban, mint hallottuk, a „kecske is jóllakik, s a káposzta is megmarad alapon” bukott, ha nem is felfelé, de egy másik pozícióba Czunyiné, a jövőben a digitális tartalomfejlesztés kormánybiztosa lesz, az ágazat irányítását pedig legfelső szinten továbbra is Balog Zoltán viszi. Az ő menesztése már igazi vezéráldozat lenne, mint ahogy a KLIK feldarabolása is. Utóbbi hatáskörének módosításáról már elkészült egy javaslat, úgy tudjuk, ennek ismeretében mondott igen-t Palkovics László a feladatra. Bizonyos, hogy a KLIK-től egy sor döntési jogosítvány valóságosan is a tankerületekhez kerül, s eltörölhetik a kréta és a WC papír közbeszereztetését, az viszont kizárt, hogy az önkormányzatok visszakapják a fenntartói jogokat, s a működtetéshez szükséges költségvetési forrásokat. Kérdés, hogy a felsőoktatás jegén eddig ügyesen egyensúlyozó államtitkár alatt a közoktatás jege mikor szakad be. Pénz ugyanis nem lesz több. „Márpedig azt, hogy a KLIK a legelutasítottabb szervezet az országban, az okozza, hogy nem az iskolák valós működési igényeihez igazítják a költségvetését”– hallottuk. Visszatérve a szakképzőkre, a kormány nem veri nagy dobra, hogy amikor tavaly kiváltak a KLIK-ből, s átkerültek az NGM-hez, 43 szakképző centrumot hoztak létre, azaz nem egy feje van a szakterületnek, hanem 43. Ehhez képest az intézmények kétharmada továbbra is egyetlen intézmény irányítása alatt áll. Most akkor a központosítás vagy a decentralizáció a modell? – kérdezte egyik informátorunk. „Jelenleg az NGM-hez átkerült intézmények sokkal jobban állnak, mint a Klik-hez tartozóak, több helyen kaptak újra Erzsébet utalványt, volt jutalom, stb…Nem ismerjük a 2015 nyári átadás számszaki körülményeit, de úgy sejthető, a szakképző intézmények hiányai is a KLIK-nél maradtak” – fejtegette. Úgy tapasztalja, a szakképző intézmények ellátottsága, eszközei, pénzügyi feltételei jobbak. Ez jó és nagyon fontos, de mindez elengedhetetlen lenne azoknál az intézményeknél is, amelyek a Kelbelsberg Intézményfenntartó alatt maradtak. Palkovics közoktatási államtitkárként kedden reggel lépett először színre, az antréja jól sikerült, ám a tanárokat ez sem hatotta meg.

A NYELVISKOLÁKNÁL IS BETELT A POHÁR
A 65 nyelviskolát tömörítő, országos lefedettséggel rendelkező Nyelviskolák Szakmai Egyesülete is csatlakozik az oktatás megújítását követelő pedagógusokhoz, és sürgeti a közoktatás rendszerszintű problémáinak megoldását, valamint a felnőtt nyelvoktatás feltételeinek javítását. Közleményükben azt írják, az elmúlt évtized kormányainak munkája módszeresen tette tönkre a közoktatást kiegészítő nagy presztízsű hazai felnőtt nyelvoktatást: megszüntette a munkavállalók nyelvtanulását ösztönző személyi jövedelemadó kedvezményt, a szakképzési hozzájárulást és a béren kívüli juttatásokat. S ha ez nem lett volna elég, ezzel párhuzamosan a minőségi nyelvoktatás akadályozó igen bonyolult, átláthatatlanul bürokratikus feladatokat erőltetett a szakmára. Az elmúlt két évben a túl szigorú törvénynek köszönhetően egyre növekszik a feketegazdaságban megjelenő nyelviskolák aránya, melytől a nyelvtanulók kiszolgáltatottsága erősödik." Elég volt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal látszategyeztetéseiből! Kezdődjön végre valódi párbeszéd arról, hogyan tudjuk növelni az idegen nyelvet tudó magyarok számát, hogyan tudjuk javítani a nyelvoktatás minőségét és hogyan csökkenthetők a felesleges bürokratikus terhek"- olvasható közleményükben.

Kapcsolódó cikkek