Kereslet és kínálat összehozásában nyújt segítséget a HEINEKEN Hungária és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által életre hívott Soproni Jóleső Segítség Program. Hiszen a munkanélküliség mellett, Magyarországra jellemző a munkaerőhiány is. A KSH adatai szerint 2015. decemberében csaknem 60 ezer álláshely maradt üres, betöltetlen. Mérnökből, informatikusból, irodai alkalmazottból is hiány van, de ugyanúgy kellenek gyári összeszerelők, takarítók, bolti és gyorséttermi eladók, de még utcaseprők is. Sokan hiányoznak tipikusan a feldolgozóiparból, az egészségügyből, a szállításból, az építőiparból és a turizmus, vendéglátásból főként azokban a megyékben, ahol erős Ausztria munkaerőpiacának szívó hatása. A munkaerőhiányt tovább súlyosbítja az elvándorlás is: 2012-ben nagyjából 80 ezren mentek el az országból, és ez a trend nagy valószínűséggel tovább folytatódik.

Emellett a magyar munkaerő viszonylag alacsony mobilitása is szerepet játszik abban, hogy Magyarországon nehezen talál egymásra munkaadó és munkakereső. A KSH szerint az kelet-európai jellegzetesség, tőlünk Nyugatabbra a munkavállalók mobilabbak: amíg az Egyesült Államokban például a dolgozók 3 százaléka költözik el egy munkahelyért, Németországban pedig 1,5 százaléka, addig Magyarországon ez az arány mindössze 0,4 százalék.

Az Ygen Humánerőforrás Központ irodáihoz forduló pályamódosításra készülő álláskeresők közül többeknél megfigyelhető, hogy az előzőekben betöltött munkaköreikben elfáradtak, kiégtek. A pályamódosításhoz pedig nem rendelkeznek megfelelő munkaerő-piaci ismerettel és kellő önismerettel; nehezen találják helyüket az új helyzetükben.

Online kutatás az álláskeresésről

A HEINEKEN Hungária és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által létrehozott Soproni Jóleső Segítség programban a szakemberek személyre szabottan tárják fel az álláskeresőknél a sikeres elhelyezkedés akadályait, és minden támogatást megadnak azok leküzdéséhez. A program hatékonyságát egyedülálló eredményei mutatják: a résztvevők 60-70 százaléka sikeresen és tartósan elhelyezkedett álláskeresési, pályaorientációs tanácsadás, csoportos önismereti és készségfejlesztő tréningek segítségével. A Soproni Jóleső Program keretében online, nem reprezentatív felmérés is készült, amelyben több ezer válaszadót kérdeztek meg az álláskereséssel kapcsolatos szokásokról, véleményekről.

Hihetetlen sok helyre mennének az önéletrajzok

A válaszadók szerint minél több helyre küldjük el jelentkezésünket, annál nagyobb eséllyel találunk magunknak megfelelő munkát. A megkérdezettek relatív többsége, 29 százaléka szerint mintegy 30 munkáltatónál érdemes pályázni, 28 százalékuk akár 60 helyre is elküldené önéletrajzát és motivációs levelét, de minden negyedik válaszadó állította, hogy képes lenne akár 90 munkahelyet is megcélozni. A kérdőívet kitöltők nem bízzák a véletlenre az álláskeresést: 89 százalékuk egyszerre böngészné az álláskereső honlapok, újságok hirdetéseit és a cégek honlapjain kínált lehetőségeket, mozgatná meg saját kapcsolati hálóját és érdeklődne a Munkaügyi Kirendeltségeken, a munkaerő közvetítő cégeknél, boltokban és bevásárlóközpontokban is.

Mennyi idő alatt születnek meg a döntések?

A kutatásban résztvevők túlnyomó többsége szerint önéletrajza fölött nem töprengenek hosszan a kiválasztást végző szakemberek, HR-tanácsadók. 40 százalékuk gondolja úgy, hogy 10-25 másodperc alatt eldöntik, hogy sor kerül-e személyes elbeszélgetésre, további 40 százalék szerint 1-1,5 percig tart kezében egy CV-t egy HR-es. 16 százalékuk szerint 3-5 perc is juthat egy önéletrajzra egy toborzással foglalkozó munkatárs munkaidejéből.

Életkorfaktor

Sokan tartanak attól, hogy túlságosan idősnek vagy éppen túl fiatalnak tartanák egy adott munkára. Éppen ezért titkolná el életkorát a válaszadók több, mint kétharmada (67%) az önéletrajzában. 16 százalékuk a telefonszámát nem adná meg, 10 százalékuk pedig a szakmai tapasztalatát tartaná homályban a HR-munkatárs előtt. 7 százaléka a válaszadóknak az iskolai végzettségével kapcsolatban lenne szűkszavú. Vélhetően attól tartanak, hogy alulképzettség vagy éppen túlképzettség miatt csúszhatnak le az állásról.

A válaszadók közel fele (47%) éppen a részletekkel győzné meg potenciális munkaadóját és jelenlegi vagy korábbi munkakörén kívül a konkrét feladatait is felsorolná. A kutatásban részt vevők 36 százaléka csak a legutóbbi munkahelyével kapcsolatban menne bele a részletekbe, míg 12 százalékuk szerint minden kizárólag akkor lehet fontos, ha az adott munkahelyen speciális feladatokat látott el a munkavállaló.

Magabiztosság, nagy munkakedv és egyéb szuperképességek
A megkérdezettek többsége bizakodó volt azzal kapcsolatban, hogy mekkora esélyét látja, hogy 2 hónapon belül állást találna. Hétfokozatú skálán mindössze 7 százalék az, aki ezt teljesen kizártnak tartja, míg 22 százalékuk meg van győződve róla, hogy ez egyszerűen nem jelenthet problémát. A munkanélküliséget a megkérdezettek több, mint fele (56%) tartja rendkívül kellemetlennek. Egy jó állás érdekében érdemes változtatni az életünkön, alkalmazkodni új szokásokhoz. Ezt vallja a megkérdezettek egynegyede, a cél érdeke ellenére is minden változtatást visszautasítana a megkérdezettek 1,5 százaléka. Saját problémamegoldó-képességükben bíznak a megkérdezettek: 35,5 százalékuk teljesen biztos abban, hogy megfelelő erőfeszítéssel szinte minden nehézséggel meg tud birkózni, és 100 válaszadóból csak egy állította, hogy tehet ő bármit, a probléma marad.

A Soproni Jóleső Segítség Program a 2014-15-ös időszakban 80 helyszínen tartott kihelyezett tanácsadást, ezek összesen 7448 álláskeresőt értek el. 542-en vettek részt a specifikus tréningeken, ők összesen mintegy 3054 tanácsadáson vehettek részt. Közülük 273-an, azaz minden második azóta állást kapott.