Az ellenzéki pártok - köztük az Önrendelkezés (Vetëvendosje), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma per Kosoven) - február 17-én demonstrációt tartottak a koszovói fővárosban. A dátum jelentősége, hogy nyolc évvel ezelőtt ezen a napon nyilvánította ki a tartomány egyoldalú elszakadását Szerbiától, amelyet Belgrád a mai napig nem ismer el.

„Szemmel láthatóan elegen vagyunk ahhoz, hogy megdöntsük a kormányt" - mondta Ramush Haradinaj, az AAK elnöke (korábban a tartomány függetlenségéért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik vezetője, később Koszovó miniszterelnöke). A tüntetők legfőbb követelései, hogy Isa Mustafa kormányfő érvénytelenítse a nyáron Szerbiával megkötött megállapodást, amely széles jogkörökkel ruházná fel a koszovói szerb önkormányzatokat. Emellett az állam és Montenegró közötti határmódosítás újratárgyalását is követelésként fogalmazták meg. Felszólították Atifete Jahjaga államfőt, hogy írjon ki előrehozott parlamenti választásokat.

Az ellenzék a kormány számára ultimátumot adott: február 27-éig nyújtsák be lemondásukat; különben újabb tüntetés hullámot szerveznek.

Augusztus óta az ellenzéki pártok blokkolják a parlament működését, és ez politikai válsághelyzetet teremtett Koszovóban. Az ősz folyamán az ellenzék hat alkalommal vezetett be könnygázt a parlamentbe, ezzel bojkottálva az üléseket. Az egyik ilyen akció után a rendőrség őrizetbe vette Albin Kurtit, az Önrendelkezés vezetőjét. Hatására több százan gyűltek össze, követelve a politikus szabadon engedését. A tiltakozás során a beton- és kődarabokkal támadók ellen a rendőrség könnygázt is bevetett.

Az előző napokban számos ellenzéki politikust és aktivistát vettek őrizetbe, köztük Glauk Konjufa parlamenti alelnököt is. A letartóztatás indoka egy 2009-es incidensre nyúlik vissza. A politikust és társait azzal gyanúsítják, hogy 28 gépjárművet borítottak fel tiltakozásképpen az Európai Unió Jogállamiság Missziója Koszovóban (EULEX) kiterjedt döntéshozatali jogosultságai miatt.

Az állam függetlenségének nyolcadik évfordulójára tervezett ünnepségre a politikai patthelyzet és az egyre fokozódó társadalmi feszültség rányomta a bélyegét. „Koszovó függetlensége immáron visszafordíthatatlan valóság" - emelte ki beszédében Jahjaga. Eközben szerb részről Aleksandar Vulin szerb munkaügyi- és szociális miniszter (korábban a Koszovóért felelős tárca nélküli miniszter) kijelentette, hogy Koszovó mint független állam létrehozása hiba volt a nagyhatalmak részéről, és ezt a mostani válsághelyzet és tüntetéssorozat is alátámasztja.

Az előre bejelentett tüntetés kapcsán a koszovói rendőrség jelentős biztonsági intézkedéseket léptetett életbe. A demonstráció végül erőszakos események nélkül ért véget. A rendőrség információi alapján 15 ezren, míg a tüntetés szervezői szerint közel 100 ezren vettek részt a tegnapi megmozduláson. Pristina lakossága a hivatalos adatok szerint 210 ezer fő, de valójában ennek akár a kétszerese is lehet.

Kapcsolódó cikkek