A szervezők nevében Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a civilek által kezdeményezett és előkészített törvénymódosító javaslat az állatkínzásért járó büntetési tételeket emelné meg és vétség helyett bűntetté minősítené az állatok kínzását, bántalmazását.
Felidézte, hogy jelenleg a Büntető törvénykönyv szerint az állatkínzásért kiszabható büntetés felső határa 2 év, minősített esetben 3 év szabadságvesztés. Mivel az állatkínzás, bántalmazás jelenleg vétség, a bírói gyakorlat szerint az ilyen ügyekben hozott ítéletek főként felfüggesztett börtönbüntetéssel végződnek. Hiába adott a törvényi háttér, a büntetésnek nincs elrettentő hatása - tette hozzá.

A törvénymódosító javaslat az állatkínzást legfeljebb 3 évig, minősített esetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná és bűntetté minősítené át az ilyen cselekményeket, így akiket bűnösnek találnak a bíróságok, nagyobb eséllyel kerülhetnének börtönbe.

Paál Csaba állatorvos azt hangsúlyozta, hogy állatkínzásnak minősül a rossz tartás is, hiszen a kínzás nem csak abból áll, ha valaki megveri az állatot. "Aki nem ad az állatának enni, inni és a napfény elől nem ad neki árnyékos helyet, ugyanúgy állatkínzást követ el" - jegyezte meg.

Az Állatvédőrség képviseletében Tornóczky Anita elmondta: a rendezvény abból a szempontból is példamutató, hogy megmutatja külvilágnak, az állatok érdekében minden személyes sérelmen és egyéb ellenszenven felül lehet kerekedni.
Az állatvédő szervezetek törvénymódosító javaslatát Horváth István (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke vette át. A politikus úgy fogalmazott, hogy "egy egészséges társadalomban nincs helye az állatkínzásnak, nincs helye a vandalizmusnak. Fontos, hogy olyan törvények legyenek, amelyek a végrehajtás mellett megfelelő elrettentő erővel is bírnak". Közlése szerint az illetékes bizottság szakértők bevonásával minél előbb meg fogja vizsgálni a javaslatot.

A szervezők a demonstráció kezdetekor a résztvevőknek "Börtönt az állatkínzóknak" feliratú lapokat osztogattak, ezeken kívül főként a résztvevő szervezetek saját transzparensei voltak láthatók. A szervezők kérésére sokan viselnek kék sálat, kék szalagot vagy más kék színű kiegészítőt az összefogás jeléül.
A tüntetést a civilek egy közelmúltban történt eset után szervezték: egy Borsod megyei községben egy fiatalember baseballütővel agyonvert egy kutyát, az esetről készült videó pedig felkerült az internetre és óriási felháborodást váltott ki.

Kapcsolódó cikkek