Sokan a legrettegettebb vizsgálatok között tartják számon a vastagbéltükrözést, holott számos orvosi lehetőség van arra, hogy a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) ne okozzon fájdalmat - állítja Csomós Ákos, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke. Sok tízezer vastagbéltükrözést végeznek évente országszerte a kórházakban, ám legtöbbször nem szűrés céljából, hanem már a kialakult panaszok miatti kivizsgálások miatt kerül sor ezekre.

Pedig 50 év felett a férfiaknál és nőknél egyaránt indokolt lenne a vizsgálat elvégzése. Ugyanis évente 10 ezer embernél fedeznek fel vastagbélrákot, s 5 ezren bele is halnak a betegségbe. Csomós Ákos elmondta, hogy a rákos elfajulásra hajlamos polipokat évekkel a rosszindulatú daganat kifejlődése előtt el lehetne távolítani, ezzel pedig nagy eséllyel elkerülni a rákot. Ám a vastagbéltükrözéstől sokan félnek, így halogatják a vizsgálatot.

„Vannak, akiknek nem okoz különösebb kellemetlenséget a vizsgálat, míg másoknál igen. Ez a bélrendszer anatómiájától, kanyarulataitól, a bél esetleges gyulladásos betegségétől, a vizsgáló eszköz korszerűségétől, a vizsgálóorvos tapasztalatától és nagymértékben a betegben munkálkodó félelemtől, aktuális lelkiállapotától is függ" - fogalmazott a szakember. A kórházakban, szakrendelőkben országszerte eltérően végzik ezeket a beavatkozásokat, van, ahol bódítást, máshol fájdalomcsillapítást vagy altatást alkalmaznak. Sok múlik az adott intézmény gyakorlatán, kapacitásán, de a beteg informáltságán is.


Csomós Ákos, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke

„A legegyszerűbb, amikor tablettában vagy intravénás injekció formájában nyugtató, bódító gyógyszert kap a páciens. Ezt sok intézményben alkalmazzák, mert nem kell hozzá aneszteziológus, az asszisztens is beadhatja, így viszonylag széles körben hozzáférhető. Előnye, hogy segíti az ellazulást és fájdalomcsillapító hatása is van, hátránya viszont, hogy a hatása az egyénektől függ, sok betegnél nem fejti ki a fájdalomcsillapító hatását - magyarázza Csomós Ákos.

A legkíméletesebb eljárás egy korszerű hatóanyaggal történő altatással végezhető. Az altatószer 1-2 percen belül hat, így a vastagbéltükrözésből vagy a gyomortükrözésből a páciens semmit sem vesz észre, a szakorvos és az asszisztens munkáját pedig segíti, hogy a beteg nyugodt, ezáltal a vizsgálat is gördülékenyebben, gyorsabban elvégezhető. A tükrözést követően az altatószer 20 percen belül kiürül a szervezetből, így egy óra múlva a páciens jellemzően bármiféle mellékhatás nélkül folytathatja a napját. Annyi kitétel van, ami minden altatott betegre vonatkozik, hogy kísérővel kell érkezni a vizsgálatra és nem szabad az altatás után autót vezetni - magyarázza a főorvos.

Ám az altatás a páciensnek és az orvosnak nyújtott előnyök ellenére sem elterjedt, ennek egyik oka, hogy kevés helyen van elegendő aneszteziológus szakorvos és szakasszisztens, akik biztosítanák az altatást. Tény az is, hogy a fekvőbeteg-ellátásban ezt a beavatkozást külön nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ezért leginkább csak a magánellátás keretében lehet hozzáférni az e fajta szűrővizsgálathoz, ám az érintetteknek érdemes a helyi szakrendelőben vagy kórházban érdeklődni a fájdalomcsillapítási lehetőségről.

Kapcsolódó cikkek