Az energiaipari kihívásokkal, így például a meredeken csökkenő világpiaci kőolajárakkal, a folyamatos geopolitikai instabilitással és a klímavédelemmel is foglalkozó tanulmányt Varró László, az IEA vezető közgazdásza ismertette a NFM és a Külgazdasági és Külügyminisztérium társzervezésében megvalósult bemutatón.

Az államtitkár elmondta: a kormány elkötelezett az Európa 2020 stratégia és a 2020-2030-as időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitika célkitűzései alapján tett vállalások, továbbá a párizsi klímakonferencián létrejött megállapodásban foglaltak megvalósításában. Magyarország megfelelő erőfeszítéseket fog tenni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba való átmenet elősegítésére - tette hozzá.
Megerősítette, hogy a dekarbonizációs célokat a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások hasznosítására alapozott technológiák együttes alkalmazásával kívánják elérni.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára elmondta: a jövő nagy kérdése az energiabiztonsági és klímapolitikai szempontok összeegyeztetése, különösen a párizsi klímamegállapodás alapján. Hozzátette: Magyarországon is egyre többen fogalmazzák meg a fosszilis energiaforrásoktól való elfordulás igényét. Az energiafelhasználás zöldítése irányába tett lépéseink egyúttal ipari-technológiai lehetőségeket is jelentenek számunkra - fejtette ki.

Mikola István az energia egyenlőtlen globális eloszlásának geopolitikai kihívásairól szólva felhívta a figyelmet arra, hogy Afrikában és Délkelet-Ázsiában több száz millióan nem jutnak hozzá még elektromos energiához sem, nem áll rendelkezésükre sem gáz, sem olaj. Helyzetüket a népességrobbanáson kívül még a világgazdasági krízis is nehezíti. Az államtitkár rámutatott, hogy ez az egyik oka például napjaink egyik legnagyobb nemzetközi politikai kihívásának, a migrációnak is, ugyanis erőforrások híján, de információk birtokában tömegek indulnak meg a jobb megélhetés reményében világ jólétben élő régiói felé. "A világ lassan faluvá zsugorodik, mindenki lát mindent" - fogalmazott.

Mikola István rámutatott, hogy a fejlett világ egyik legnagyobb kihasználatlan energiaforrásának a takarékosságot lehet tekinteni. Ennek komolyan vételével, a hatékonyság fokozásával fedezni lehet a világ energiában szűkölködő több száz milliós népességének legalapvetőbb szükségleteit - vélekedett.