A miniszternek a lap szerkesztőségében tett látogatásán folytatott beszélgetés alapján készült írás szerint Balog Zoltán úgy vélte, a menekültválság alapvető különbségeket hozott felszínre az EU keleti és nyugati tagállamai között, és kiemelte: "ha ez így megy tovább, akkor ellenkező irányba fejlődünk".

Az embereket Magyarországon és más kelet-európai uniós tagállamokban nem annyira a határokon készült képek nyugtalanítják, hanem mindaz, amit látnak a nyugat-európai társadalmakban, amelyekben nehezen megy az együttélés a bevándorlók második és harmadik nemzedékével. "Ezt meg akarjuk spórolni magunknak" - mondta Balog Zoltán. A kelet-európaiakból nem hiányzik a tolerancia, de "tanulunk a Nyugaton elkövetett hibákból" - tette hozzá. A társadalom kulturális identitását a belátható jövőben meg kell őrizni, "akkor is, ha Magyarország tartósan talán nem tudja kivonni magát a változások alól" - mondta.

A miniszter kifejtette, hogy a kelet-európaiak a kommunizmus tapasztalatára adott reakcióként "nagyon érzékenyek az identitás és a nemzeti szuverenitás kérdéseiben", és nemcsak a migránsokhoz fűződő viszonyban mutatkoznak meg Kelet és Nyugat között különbségek, amelyeket "húsz éve a szabadság eufóriájában" egyik oldalon sem vettek észre, hanem "mi sem láttuk elég pontosan, hogy mi a társadalmi valóság Nyugaton". Ez vonatkozik egyebek között az azonos nemű párkapcsolatokhoz fűződő viszonyra.
A FAZ beszámolója szerint Balog Zoltán felhívta a figyelmet, hogy Magyarország és a szomszédos államok bevándorlók nélkül is nehéz integrációs feladat előtt állnak. A térségben él 7-8 millió roma, akik "európai állampolgárok és a társadalom peremén állnak". Az ő integrációjukkal "tudja a magyar társadalom bizonyítani az érettségét", az EU azonban nem igazán érzékeli a feladat nagyságát, és így "a menekültek révén egyfajta konkurencia alakul ki" - vélekedett a miniszter.
Balog Zoltán visszautasította a Magyarországgal szemben a menekültválságban tanúsított magatartása miatt megfogalmazott bírálatokat. "Egy ideig mi voltunk az egyetlenek, akik betartották az európai menekültpolitika szabályait" - mondta.
A FAZ szerint a miniszter relativizálta azt az Angela Merkel német kancellár által az előző héten tett kijelentést, hogy a menekültek helyzete tavaly nyáron a budapesti Keleti pályaudvarnál rosszabb volt, mint most Görögországban. Nem lett volna szükség a német határok megnyitására humanitárius okokból, mert "a helyzet nem volt annyira drámai", és "kitartottunk volna még tovább" - mondta Balog Zoltán.