A világ közgazdászai hevesen vitatkoznak azon, hogy vajon jó-e a fejlett országoknak a kőolaj hordónkénti árának ilyen mértékű csökkenése. Közben meg persze tankolják az olcsó üzemanyagot az autóikba. Az optimisták ebből kiindulva úgy érvelnek, hogy az alacsony árak jól jönnek a fogyasztóknak, hiszen az olcsóbb energia és szállítás miatt másra többet tudnak költeni. A pesszimisták viszont azt hangsúlyozzák: az energiaszektorban olyan mély szintre süllyedt a beruházási aktivitás, hogy az már-már a pénzügyi rendszert is veszélyezteti.

KÍNAI SUV-ROHAM
A Bank of America Merrill Lynch (BAML) befektetési bank egy elemzése az egész problémakört szélesebb perspektívába helyezi. Az elemzők becslése szerint az árzuhanás következtében éves szinten 3 ezer milliárd dollár jövedelem áramlik az olajszektor szereplőitől a fogyasztókhoz, ha a jelenlegi tendencia fennmarad. Ez az emberiség történelmének legnagyobb jövedelemtranszferét jelentené. A bankház úgy gondolja, egyértelmű az olcsóbb olaj keresletnövelő hatása, ami még tovább fokozódhat, ha az árak a jelenlegi, több mint 10 éves mélypontot jelentő 27 dolláros szintről tovább esnek 20 dollár közelébe. A BAML becslései alapján ha az árszint eléri a 20 dollárt, az olaj iránti kereslet éves szinten 1,7 százalékkal emelkedhet.
Ezzel párhuzamosan azonban a fogyasztóknál maradó pénz beáramlik a gazdaságba. A lakossági fogyasztáson belül főleg az autók iránti igény ugrik meg, hisz ráadásul az üzemanyag is viszonylag olcsó. A legnagyobb keresletrobbanás a feltörekvő országokban várható. Az elemzők szerint Kínában például a városi terepjárókra (SUV) vetik rá magukat a jobb anyagi helyzetbe kerülő középosztály tagjai. Erre utal az is, hogy az elmúlt 3 hónapban ebben a kategóriában az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest 60 százalékkal ugrottak meg az eladások. A személygépjárművek teljes piacán 22 százalékos volt a növekedés.

Beindulni látszik az amerikai autópiac is, tavaly több év stagnálás után emelkedett a személygépkocsikkal megtett mérföldek száma az Egyesült Államokban.

További részletek a Figyelő 2016/10. számában.

Kapcsolódó cikkek