Ahogyan a Google sztratoszféraballonokkal, úgy a Facebook netet átjátszani képes drónokkal, valamint lézerjelekkel világhálós adatokat sugárzó műholdakkal szeretné megoldani a távoli helyek bekötését a net hálózatába. Az Internet.org kezdeményezésben testet öltő igyekezet mögöttes indítékai nyilvánvalók: a közösségi óriás olyan nagyra nőtt - kis túlzással gyakorlatilag minden második netező használja világszerte -, hogy a további organikus felhasználószám-emelkedés kínkeserves lesz a következő években.

ELLENÉRDEKELT SZEREPLŐK
Az egymilliárdos álomhatárt pár hete elérő WhatsApp ugyan már a Zuckerberg-birodalom része - 2014 februárjában 19,3 milliárd dollárért, azaz mintegy 5400 milliárd forintért vették meg -, de a Facebook még nagyobb: 1,59 milliárd aktív, azaz havonta legalább egyszer bejelentkező felhasználója van. A két tábor közt hatalmas az átfedés, de a WhatsApp és a „Fész" együtt bizonyosan ott van az internetezők bő felének készülékén. A világon élő 7,26 milliárd ember közül 3,4 milliárd számított nethasználónak 2015. november végén (lásd a térképet), akiknek közel fele rendszeres és aktív facebookos. Érdemben már csak Kína és Oroszország áll ellen, döntően amiatt, mert a helyi kormányok szeretnék teljesen ellenőrzés alatt tartani nemcsak a polgáraik kereséseit és találatait, hanem a közösségi aktivitásukat is. Felismerték ugyanis, hogy a leghatékonyabb ügynök sem ér sokat, ha nem nézhet bele - akár automatizált keresőszoftverekkel - az emberek mindennapi online közösségi életébe.

Ehhez kapcsolódik az a hír is, miszerint március elején kiengedték a vizsgálati fogságból a Facebook latin-amerikai alelnökét, Diego Dzodant. Őt azért csukták be, mert két hónapon át megtagadta a WhatsApp-felhasználók adatainak és csevegéseinek kiadását a brazil hatóságok számára. December közepén két teljes napra lekapcsolták a helyi döntéshozók az alkalmazást, mert állítólag a São Paulót uraló bűnbandák számára igen hatékony, ráadásul jól titkosított kommunikációt biztosított. Egyes ágazati megfigyelők szerint azonban a leállítás szorosan összefüggött azzal, hogy a dél-amerikai telekommunikációs szolgáltatók hosszú hónapok óta lobbiznak az alkalmazás ellen. A csak Brazíliában 100 millió felhasználót kiszolgáló app ugyanis jelentősen csökkenti a bevételeiket.

Pedig Mark Zuckerberg már két éve, a WhatsApp megvétele óta keresi a partnerséget ezekkel a vállalatokkal. Igaz, azt nehéz megmondani, hogy ez mennyire őszinte a részéről. Mindenesetre a tavalyi mobil-világkongresszuson félórán át győzködte a színpadon egy kerekasztalban az iparági nagyágyúkat: nekik is jó, ha mind nagyobb tömegek kezdenek Facebookot és WhatsAppot használni, legfeljebb nem a hanghívások és az SMS-ek, hanem az adatforgalom s a kiegészítő szolgáltatások hozzák a bevételeket az új modellben. Akkor határozottan, jól hallhatóan szkeptikusak voltak a hatalmas globális cégek. Fő kérdésük az volt, hogy a várható növekedésből milyen arányban és időtávon részesedhetnek.

ELTOLÓDÓ HANGSÚLYOK
Nyilvánvaló, hogy Zuckerberg elemi érdeke az internetpenetráció növelése, illetve a netes kapcsolódási igény megteremtése további szegénysorban élő milliárdoknál. Ugyanakkor a távközlési szolgáltatók világszerte legalábbis gyanakvással fogadják a hivatalosan az Internet.org alatt elérhető ajánlatot. Persze nem mindenki, a jövőbe néző kommunikációs vállalatok - például a már partner eszközszállító Nokia vagy a globálisan nagy terveket dédelgető Deutsche Telekom - belátják, hogy a látványos felhasználószám-emelkedéssel hosszabb távon ők is jól járnak.

A pár napja véget ért 2016-os mobil-világkongresszuson ugyanakkor sokkal kevesebbet lehetett hallani arról, hogy a telekommunikációs szolgáltatókkal együtt, partnerségben akarják ezt a sosem látott méretű, sok tízmilliárd dollárt felemésztő kommunikációs forradalmat meglépni Zuckerbergék. Az idén csak arról beszélt a Facebook vezetése Barcelonában, hogy látványosan fel szeretnék gyorsítani a már részben kifejlesztett, de nem szabványosított és még alig-alig tesztelt ötödik generációs mobilhálózatok terjedését (Elképesztő sebességgel - Figyelő, 2016/9. szám). De arról nem esett szó, hogyan és milyen forrásból képzelik mindezt. Mindenesetre az igyekezetük mögött az húzódik meg, hogy mérhetetlenül sok ember szinte egyszerre akar egyebek mellett videókat nézni a legnagyobb közösségi oldalon. Az elérési kapacitást pedig még inkább próbára teszi majd, ha - a virtuális valóság (VR) szemüvegek mellett - elterjednek a mostani mobil-világkongresszuson a Samsung által a Facebookkal szoros együttműködésben bemutatott, a VR-t új szintre emelő, különleges, 360 fokos gömb képek és videók készítésére alkalmas eszközök (lásd a Gömbvalóság című írást).

SÉRÜLŐ NETSEMLEGESSÉG
A sávszélességigény-robbanás azonban még jobban kiélezi az érdekellentéteket. A szabályozást végző, inkább a hazai tulajdonú (vagy az adott országban működő) telekommunikációs szolgáltatókhoz húzó kormányok néhol meglehetősen határozottan nehezítik a Facebook „netet mindenkinek" szavakkal kifejezhető, részben valóban érdekes megközelítést alkalmazó erőfeszítéseit.

A legjelentősebb csapást a világ legnagyobb demokráciájában, az egymilliárd fogyasztóval rendelkező, csak tavaly 100 millió új mobilnetezőt számláló Indiában szenvedte el nemrég Zuck terve. A Free Basics néven indított ingyennetes - pontosabban ingyen-Facebook - kezdeményezéstől pár héttel ezelőtt egyszerűen megvonta az engedélyt az indiai távközlési hatóság, a TRAI. Az angolszász portálok persze Narendra Modi miniszterelnök populizmusával magyarázzák a lépést. Tudniillik, hogy az amerikai cég így piachoz, sőt értékes adatokhoz is hozzájut.

Ám nagyon úgy tűnik, hogy a nagyvállalat valóban alapjaiban sértette meg az internetsemlegesség elvét Indiában. A Free Basicsen ugyanis csak és kizárólag facebookozni lehet, ráadásul úgy, hogy a szolgáltatók bevétele ne essen vissza. A kritikusok szerint ezért nem csökkenhetnek a netcsomagok díjai, magyarán a fizetős felhasználók támogatják a közösségi oldal elérését a rászorulók körében. A tavaly májusban kiélesedett vita decemberre petícióig fajult, több millió indiai bombázta a szabályozó hatóságot, amely pár hete beadta a derekát, és meghozta az említett döntést.

A tiltásban közrejátszhatott az is, hogy Zuckerberg sajátságos kezdeményezéséhez három nagyobb csoport is kínál hasonló, de a hírek szerint valódi szabadságot adó ingyenes webelérést: a Mozilla Alapítvány, az Aircell szolgáltató, valamint a Gigato nevű helyi applikáció is. Egyébként a Facebook megkülönböztetett kezelése hazánkban sem ismeretlen gyakorlat. A Telenor által 2015 júniusa óta kínált HiperLike díjcsomagban például van havi díj, amely szabadon felhasználható netezésre, ám a közösségi oldal korlátlanul böngészhető, az nem fogyasztja a fizetős keretet.

A felszín alatt tehát elképesztően nagy globális játszmák zajlanak, lényegében egyfajta kommunikációs, hirdetési és adat-világuralomért. Mert mint Joanelli Tamás, a Facebook-marketingre szakosodott Be Social ügynökség alapító-vezetője mondja, Zuckerberg algoritmusai határozzák meg, hogy kinek, hányszor, milyen bejegyzés legyen látható. Az ismerőseink, barátaink véleményére pedig különösen adunk. Ezen alapszik az egész közösségi média és marketing hatalmas sikere. De Joanelli tovább is megy: az arab tavasz forradalmai során láttuk már a közösségi platformok erejét, ám az eltelt években még sokkal erősebb lett ez a hatás. „Meggyőződésem, hogy szinte bármely ország kormányát megbuktathatná Mark Zuckerberg, ha akarná, sőt háborúkat is szíthatna" - húzza alá a szakember.

FÉLELMETES LEHETŐSÉGEK
Persze a valóságban Zuck aligha tenne ilyet, hiszen nem áll érdekében. „A Volkswagen esetében is láttuk: minden kiderül egyszer. Egy ilyen botrány pedig azonnal lenullázná a dollármilliárdos üzleteket. A Facebook, a Google és még pár ilyen óriás elképesztően jól keres abból, hogy érdeklődési körünket, ismerőseinket, élethelyzetünket sokszor még a hozzánk legközelebb állóknál is jobban, pontosabban feltérképezték" - árnyalja a képet a Be Social alapítója. Hozzáteszi: a minap magától Mark Zuckerbergtől kapott egy egészen személyesnek tűnő Facebook-értesítést, miszerint Barcelonában, a mobil-világkongresszuson tart kulcsfontosságú beszédet. Egy ilyen egyszerű közlésbe kerülésért a vállalatok dollármilliókat lennének hajlandók fizetni. „Számomra félelmetes ez a lehetőség, hogy egyetlen ember ilyen sok felhasználóhoz pillanatok alatt eljuttasson egy üzenetet" - mondja a marketingszakértő.

Minden józan vagy épp elfogult kétely ellenére a Facebook egyre több téren kezd megkerülhetetlenné válni: mind több korosztály immár nem az esti tévéhíradóból, hanem a közösségi oldalról tájékozódik a földkerekség eseményeiről. Ráadásul jellemzően 40-80 percet is eltölt rajta egy fejlett világbéli átlagfelhasználó.

A Google ugyan minimálisan több felhasználót ér el, viszont messze a Facebookon töltik el az emberek a legtöbb időt - helyezi el az iménti adatot Nemes Dániel, a Biztributor Kft. ügyvezetője. A két óriásvállalat közös vonása, hogy ők tudják a látogatóik érdeklődési körét a legpontosabban feltérképezni. A Facebook a személyes adatokat és a kapcsolati hálót platformfüggetlenül ismeri, míg a Google elsősorban az Android s a Gmail felhasználóit látja. Érdekes kérdés, hogy ebből az elképesztő mennyiségű adatból melyikük tud majd jobb minőségű információt előállítani, és ezt - a többé-kevésbé egyszerű hirdetéseken kívül - mire képes felhasználni. Mindenesetre ebből a pozícióból Zuckerbergék nyugodtan gondolkodhatnak azon, hogyan terjeszkedjenek - teszi hozzá Nemes Dániel.

Főleg, hogy ehhez a pénzügyi erő is adott. Március elején a Facebook piaci kapitalizációja már mintegy 308 milliárd dolláros (86 ezer milliárd forintos) volt. Árfolyama lényegében a bevezetést követő megbicsaklás - amikor 20 dollár alá esett -, de legalábbis 2013 júniusa óta szinte töretlenül növekszik. Ami az eredményeket illeti, tavaly már nem kevesebb mint 17,93 milliárd dolláros árbevételt ért el, ráadásul EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye) elképesztően magas, 8,24 milliárd volt. Ezt a befektetők is nagyra tartják, hiszen a lapzártánk körüli 110 dolláros árfolyam kis híján 84-es P/E (árfolyam/egy részvényre jutó nyereség) értéket jelent. A hagyományos, például feldolgozóipari vállalatoknál ez a mutató 10 körül szóródik, tehát legalább nyolcszor akkora profitnövekedést várnak Zuckerberg cégétől ma, mint egy tradicionális ágazatban működő társaságtól.

ÚJABB BŐSÉGSZARU?
Persze szó sincsen ma már startupról: a Facebook kis híján 12 700 főt foglalkoztat, és 18,43 milliárd dollár a készpénzállománya. Az említett havi 1,59 milliárd aktív felhasználóból naponta 1,04 milliárd lóg a megkerülhetetlenné vált site-on. A mobilfelhasználóik száma 1,44 milliárd havi és 934 millió napi szinten. Az üzenetküldésre szolgáló Facebook Messengernek is milliárdos a tábora. Így ha igazak a hírek, miszerint rövidesen ebben az alkalmazásban is reklámok bukkannak fel, akkor az jelentős mértékben dagaszthatja tovább a vállalat profitját.

Kellően hosszú időtávra bármit meg lehet ígérni - hangzik a régi bölcsesség. Feltehetően ennek szellemében gondolkodott Mark Zuckerberg, amikor a barcelonai kongresszus előtt pár nappal csak annyit hintett el a szavain csüngő médiának: 2030-ra ötmilliárd Facebook-felhasználót céloznak meg. Ez azt jelentené, hogy akkorra 100 emberből 59 Zuck oldalán lóg majd.

A cikk megjelent a Figyelő 2016/10. számában.