Meglepő fejlemények következtek cikksorozatunk 2014-es megjelenése óta a vajdasági magyar politikai színpadon: a 2014-es magyarországi választások után megszűnt létezni a VMSZ akkori fő ellenfele, a Jobbik által következetesen támogatott Magyar Remény Mozgalom (MRM).

Az MRM erős kezdés után gyakorlatilag nem tudott eredményeket produkálni. Mivel a vajdasági kettős állampolgárságú magyarok alig kimutatható mértékben szavaztak csak a Jobbikra, a budapesti nacionalisták ejtették az MRM-et, és inkább saját vajdasági tagszervezetüket próbálják helyzetbe hozni, nagyrészt a világ egyik legérdekesebb média projektje, a Kuruc Infót és a Magyar Nemzet jobb korszakait mixelő Délhír nevű online kiadványukkal. Magyarországi pártként a szerbiai választásokon nyilván semmilyen szinten nem vehetnek részt, de aligha ez a céljuk.

Az MRM eltűnése mellett az is a VMSZ-t erősítette, hogy a többi kis magyar párt is parkolópályára állt. A 2014. októberében megtartott Magyar Nemzeti Tanács (MNT) választást a négy ellenzéki magyar pártból három bojkottálta, ezzel - akkor úgy tűnt - gyakorlatilag kiírva magukat a működő pártok sorából. Az egész MNT csak azért nem lett a VMSZ egyedüli hitbizománya, mert két mainstream szerb párt magyar listája is megszerzett 1-1 helyet (a 35-ből), illetve a VMDK (és még kisebb partnerei) besöpörtek némi „ellenzéki" szavazatot, és 2 képviselőt delegálhattak a testületbe.

A VMSZ 35 helyből 31-et megszerezve azért így is fölényes győztese lett a választásnak. Bár a választáson a részvételi arány rendkívül alacsony volt - a 200-220 ezres választókorú magyarságból alig 55 ezren szavaztak - a VMSZ a csúcsra ért. Az MNT-választáson elért földcsuszamlás méretű győzelme előtt a VMSZ rekord számú, 6 magyar képviselőt juttatott a 250 fős belgrádi parlamentbe, részt vesz a jelenlegi kormány koalícióban, de politikai teljesítmény volt az is, hogy hosszabb szünet után magyar polgármestere lett Szabadkának (Maglai Jenő). A vajdasági tartományi képviselőháznak is magyar elnöke van (maga a pártelnök, Pásztor István), sőt, a Fidesz listájáról még egy Európa Parlamenti képviselőt is adhattak, a fiatal VMSZ-es politikus, Deli Andor személyében.

Éppen amikor elégedetten hátradőlhetett volna a párt vezetése, zendülés tört ki a fedélzeten. Egy sor problémás döntést követően részben a párton belüli ellenzékből, részben a párton kívüli magyar értelmiség soraiból néhány hónap alatt felállt egy civil szervezet, a Magyar Mozgalom.

Kezdetben a Magyar Mozgalom (MM) a VMSZ-en belüli platformként határozta meg magát, de a VMSZ vezetése villámgyorsan kizárta a pártból azokat, akiknek közük volt a kritikus hangot megütő Mozgalomhoz - összesen csaknem 100 embert, köztük korábbi fontos tisztségviselőket, volt alelnököket, parlamenti képviselőt, polgármestert, önkormányzati képviselőket. A MM - bár hivatalosan nem alakult párttá - gyakorlatilag belesodródott abba a helyzetbe, hogy részt vegyen az áprilisban esedékes többszintű szerbiai választásokon (önkormányzati-, tartományi- és országos választás).

Hogy a Magyar Mozgalom mekkora kihívást jelent a VMSZ-re nézve, azt nehéz megbecsülni. Egyfelől a szervezet vezetésében a VMSZ-ben tapasztalatot szerzett, rutinos politikusok ülnek, másrészt viszont nem világos, honnan szerezhetnek a sikeres kampányhoz szükséges anyagi hátteret, amivel a VMSZ valódi kihívóivá válhatnak: egy februári vajdasági felmérés szerint a Magyar Mozgalom politikusai népszerűbbek VMSZ-es kollégáiknál, de a szervezet ismertsége - egyelőre - alacsony.

Írásunk második részében a Magyar Mozgalom megszületéséhez vezető útról lesz szó.

Kapcsolódó cikkek