Az egykori boszniai szerb elnök tárgyalása 2008-ban kezdődött, miután 12 évvel a nemzetközi elfogatóparancs kiadása után őrizetbe vették Belgrádban. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) 11 pontban vádolta meg népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával Karadžićot. Az eljárás során 585 tanút hallgattak meg, köztük egykori háborús áldozatokat, politikusokat, rendőri és katonai vezetőket, valamint békefenntartókat és szakértőket is. Karadžić az utolsó szó jogán az összes vádpont alól felmentését kérte.

Az ügyészek életfogytiglani börtönbüntetést kértek a boszniai Szerb Demokrata Párt egykori vezetőjére. Ennek érdekében a genocídium bűntettének tárgyi és személyekkel történő bemutatására fókuszáltak. Ezzel szemben Karadžić ügyvédeinek legfőbb érve az volt, hogy a politikus soha nem volt olyan helyzetben és információk birtokában, hogy a boszniai háború legsúlyosabb eseményeit előidéző utasításokat kiadja. A védelem emellett hibaként hozta fel, hogy az ügyészek általánosságban „szerb erőkről" beszéltek anélkül, hogy pontosították volna, milyen hivatalos vagy paramilitáris szerb vagy boszniai szerb csapatra gondolnak. Karadžić elmondása szerint ő nem hagyta jóvá a Bosznia-Hercegovina területén lezajlott támadásokat és öldökléseket, ezért felelősség nem terheli.

A vádpontok legsúlyosabb eleme a srebrenicai népirtás és a szarajevói piac elleni támadások. A vád szerint Karadžić adott engedélyt a mesterlövészeknek és tüzérségi támadásoknak a szarajevói blokád ideje alatt. Ezt a tanúként beidézett, az UNPROFOR-ban szolgált békefenntartók is megerősítették. Momčilo Krajišnik egykori boszniai szerb parlamenti elnök tanúvallomása szerint ugyanakkor a boszniai szerb csapatok csak válaszként nyitottak tüzet. Szerinte a békefenntartók elfogultan, aktív szerepet vállalva léptek fel a szerb csapatok ellen. A vádpontban kimondták Karadžić bűnrészességét.

A tárgyalások során az ICTY az 1995-ben a boszniai szerb csapatok által elrabolt 33 békefenntartó ügyében is bűnösnek találta Karadžićot. Ez az eset még sohasem képezte részét más eljárásoknak, így az ítélet precedensértékű. Az ítélet kimondta továbbá, hogy Karadžić részese volt annak a közös bűnszervezetnek, ami számos atrocitást követett el a boszniai háború során a bosnyákok és horvátok ellen is.

Az ítélet legjobban várt pontja azonban sokakban csalódást keltett. Az ügyészek számos bizonyíték és tanúvallomás alapján próbálták bebizonyítani, hogy hét, túlnyomó többségében bosnyákok által lakott, valamint húsz, szerbek által dominált területen népirtás történt, és hogy erre Karadžić adott utasítást. Az ügyben a Törvényszék már több alkalommal megfogalmazta az emberiesség elleni bűncselekmények vádját, de a genocídium vádját eddig nem sikerült bizonyítani. Ez Karadžić esetében sem valósult meg; ezen vádpont alól felmentették. Az egykori politikus az ellene felhozott 11 vádpont közül 10-ben találták bűnösnek és ítélték első fokon 40 év börtönre.

Radovan Karadžić pere megosztotta Bosznia-Hercegovinát. Amíg a horvátok és bosnyákok háborús bűnösként tekintenek rá, addig a boszniai szerbek háborús hősként tisztelik. Egykori pártjának legnagyobb politikai ellenfele, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke is tanúként vallott mellette, valamint olyan személynek nevezte nemrég, aki nélkül a Szerb Köztársaság nem jöhetett volna létre. Szerbiában Nikola Selaković igazságügyi miniszter nyilatkozatában kiemelte, hogy az ítélet nem fog lényegesen hozzájárulni a megbékélési folyamat lezárultához, illetve az ítélet már azelőtt megszületett, hogy az eljárás elkezdődött volna, utalva az ICTY vélt elfogultságára.

A tárgyalás menetét - és tágabb értelemben az ICTY működését - számos kritika érte. A lassú eljárások mellett sokan a Törvényszék szerbekkel szembeni elfogultságát kritizálták. A törvényszék elé idézett vádlottak háromnegyede szerb.

A Karadžić-perben meghozott ítélet példaértékű, de korántsem tekinthető véglegesnek. A vádlott fellebbezéssel élhet, amit ügyvédei nyilatkozatai alapján ki is fog használni. Ennek oka, hogy két, első fokon háborús bűnökért elítélt meghatározó háborús szereplőt - a horvát hadsereg egykori vezérezredesét, Ante Gotovinát és a Koszovó Felszabadítás Hadsereg (UCK) vezetőjét, Ramush Haradinajt - korábban másodfokon felmentettek, holott a Törvényszék első fokon mindkettőjük személyes felelősségét megállapította.

A hágai Nemzetközi Bíróság március 31-én egy újabb várt ítéletet hoz. Ekkor kerül sor a Szerbiai Radikális Párt vezetőjének, Vojislav Šešelj ítélethirdetésére is. Šešelj pártja részt vesz az áprilisi szerbiai választásokon, és a közvélemény kutatások alapján esélye van a parlamenti küszöb átlépésére.

Kapcsolódó cikkek