„Nem érdekel az ítélet. Én már legyőztem a Törvényszéket" - nyilatkozta Vojislav Seselj a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) által meghozott ítélet kihirdetése előtt.

Egy héttel azután, hogy Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt első fokon 40 évre ítélte a Törvényszék, ma a Šešelj-ügyben is döntés született. Az elhúzódó tárgyalássorozat és az ítélethirdetés pedig több szempontból is különlegesnek mondható.

A Szerb Radikális Párt vezetője 2003-ban önként vonult Hágába, hogy nevét - a véleménye szerint elfogult - Törvényszék előtt is tisztázhassa. Aligha számított arra, hogy 12 évig előzetes letartóztatásban fogják tartani. Ez idő alatt, valamint a 2007-ben elkezdődött tárgyalása során mindent megtett, hogy akadályozza az igazságszolgáltatás munkáját. A tárgyalásokat több alkalommal a politikus éhségsztrájkjai miatt félbe kellett szakítani, emellett Šešelj eljárásjogi szabálytalanságok sorozatát vélte felfedezni, amik azonnali kivizsgálását követelte. Emellett 2 millió eurót is követelt a Törvényszéktől, mert fogva tartása idején számos alkalommal megsértették emberi jogait.

Az ICTY történelme során Seselj volt az első olyan vádlott, aki bizonyítani tudta az egyik bíró elfogultságát. 2013-ban Frederik Harhoff bírót kizárták a tárgyalásból, mert - ahogyan azt Šešelj igazolni tudta - elfogult volt a szerbek bűnösségét illetően. Rendhagyó módon Seseljnek nem volt védőügyvédje; ezt a feladatot saját maga látta el. Jogi tanácsadói között kezdetben egykori párttársai, Alexandar Vučić jelenlegi miniszterelnök, és Tomislav Nikolić államfő is feltűnt. 2008-ban Vucic és Nikolic kiléptek a Radikális Pártból, és megalapították a Szerbiát 2012 óta kormányzó Szerb Haladó Pártot.

A tárgyalásokat különösen lassította, hogy a több száz oldalas bírósági feljegyzéseket és tanúvallomásokat külön kérésére horvátról vagy bosnyákról szerbre kellett lefordítani (miközben a szerb tévében a horvát és bosnyák filemeket nem is feliratozzák), valamint az általa anyanyelvén írt, esetenként maratoni hosszúságú védőbeszédeit sokszor a „pontatlan fordítás" miatt nem volt hajlandó hivatalosnak elfogadni.

Előzetesben töltött évei során Seselj igencsak aktív írói munkásságot tudhatott a háta mögött. Nyolc könyvet írt, valamint elegendő anyagot gyűjtött össze, hogy további öt írása megjelenjen. Ezek közül a legjobban várt könyvében a Srebrenicában történt „valódi eseményekről" fogja lerántani a leplet (a politikus szerint nem történt népirtás a településen).

A hágai Nemzetközi Törvényszék 2014-ben - szintén egyedülálló módon - szabadlábra helyezte romló egészségügyi állapota miatt.  Seselj rövidesen visszatért Belgrádba, ahol újra bevetette magát az aktív politikai életbe, illetve a jelenleg is nagy intenzitással folyó előrehozott választási kampányba. Ugyan az ICTY a szabadlábra helyezés felvételeinek megsértése miatt elrendelte visszahívását, de ezt a politikus és a szerb hatóságot sem vették figyelembe.

Letartóztatták Florence Hartmannt

A Nemzetközi Törvényszék egykori szóvivőjét Radovan Karadzic ítélethirdetése előtt vették őrizetbe. A vádirat szerint Hartmann Béke és büntetés című könyvében titkos informácókat közölt, valamint Slobodan Milosevic tárgyalása során az egykori szerb elnöknek számos bizalmas iratot bocsátott rendelkezésére.

A mai nap is precedensértékű a Törvényszék életében. Ez volt a legelső alkalom, amikor a vádlott nem volt jelen az ítélet kihirdetésekor. Sőt, Seselj még azzal a lehetőséggel sem akart élni, hogy Belgrádból, videón keresztül nézhesse a döntéshozatalt.

A Szerb Radikális Párt vezetőjét háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították a Nemzetközi Törvényszék elé. Az ügyészek álláspontja szerint a politikus aktív szerepet játszott az 1991-1993 között Horvátország, Bosznia-Hercegovina és a Vajdaság területén végrehajtott etnikai tisztogatásokban. Ezeket - amelyek közül a vukovári és a boszniai Zvornik városában történtek emelhetőek ki - más szervezetek mellett a Seselj irányította paramilitáris erő, az ún. „Seseljevci" („Seselj fiai") hajtotta végre. A politikus emellett szoros kapcsolatot ápolt a Slobodan Milošević vezette rezsimmel, és hitt „Nagy-Szerbia" megvalósításának lehetőségében. E nézetét a mai napig vallja és széleskörűen hirdeti is.

Nem sokkal a Radovan Karadžić ellen meghozott ítélet után Belgrádban tüntetést szervezett, amin körülbelül ezer híve vett részt. Véleménye szerint ártatlanul ítélték el az egykori boszniai szerb vezetőt, a döntés újabb bizonyítéka az ICTY elfogultságának. Seselj „drákói" ítéletre, 25 évre számított.

Kapcsolódó cikkek