Tóth István János elmondta, hogy a 2009 és 2015 között meghirdetett mintegy 135 ezer közbeszerzés adatait elemezve kijelenthető: az időszak alatt nőttek a korrupciós kockázatok, csökkent a versenyerősség, és növekedett a túlárazás mértéke és gyakorisága. Magyarországon az összes közbeszerzési forrás 40-60 százaléka az uniótól származik. Az európai uniós közbeszerzéseknél magasabb a korrupciós kockázat, mint a magyar forrásból megvalósulóknál. Ahol "túláraznak", ott ennek a mértéke a 140 százalékot is elérheti.
A magyar közbeszerzések statisztikai elemzése, 2009-2015 című mintegy hetvenoldalas tanulmány szerint a 2010-ben bevezetett új közbeszerzési törvény jelentősen csökkentette az átláthatóságot, az uniós közbeszerzések kevésbé transzparensek, mint a magyar forrásból finanszírozottak. A legnagyobb korrupciós kockázatot jelentő egypályázós vagy verseny nélküli közbeszerzések aránya magas, 25-30 százalék között mozog. Lengyelországban egyébként ez az arány eléri a 40-45 százalékot is.
A versenyerősség jobban csökkent az uniós pályázatoknál, mint a magyar finanszírozású közbeszerzéseknél. Ismertette: míg 2009-ben és 2010-ben nem jellemezte a közbeszerzéseket az árak "túlméretezése", addig 2015-ben ennek mértéke jelentős volt. A legfertőzöttebb az informatika és az ingatlan, illetve az üzleti szolgáltatások területe, az építőipari árakat azonban általában nem kalkulálják a valóságosnál lényegesen magasabbra. Az építőipari korrupció nem az árakban, hanem a pályázatok elnyerésében és a kartellben jelenik meg inkább.
Minimális a korrupciós kockázat, ha van nyilvános ajánlattételi felhívás, ebben az esetben a túlárazás sem jelenik meg - mondta. A túlárazás elenyésző ott, ahol a közbeszerzés transzparens volt, és ugyanez figyelhető meg erősebb verseny esetén.
Kitért arra: Magyarország helyzetén sokat javítana, ha a közbeszerzések adatait rendszerezett formában statisztikai elemzésre alkalmas módon tennék közzé egy kormányzati honlapon. Ennek hiánya nehezíti a kutatásokat - mutatott rá. Hozzátette: a közbeszerzési korrupció egész Európában általános probléma.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.