Trócsányi László csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra Lengyelországba.
"A lengyel és a magyar kormány sok pontban rokon politikát folytat" - értékelte a sajtóértekezleten Ziobro, kiemelve a pénteki tárgyalásokon megvitatott témák közül a migráció és a terrorizmus kérdéseit.
"Azon az állásponton vagyunk, hogy a magyar panasz teljes egészében megalapozott" - jelentette ki Ziobro, hozzátéve: Lengyelország csatlakozik az uniós belügyminiszterek által tavaly szeptemberben elfogadott, 120 ezer migráns kötelező elosztását előirányzó kvótával szemben benyújtott magyar panaszhoz, amelyet a lengyel tárca saját jogi érveivel egészít ki.

"Köszönettel tartozunk a lengyel kormánynak, hogy csatlakozott hozzánk, szolidaritást érzünk a részéről" - reagált a bejelentésre Trócsányi László.
A magyar miniszter kifejtette: a szeptemberi kvótadöntés több szempontból is sérti a közösségi jogot. "Tavaly júniusban az Európai Tanács még önkéntes kvótáról beszélt" - emlékeztetett -, "ehhez képest szeptemberben kötelező kvótákat rendelt el". Az uniós szerződés 78. cikkének harmadik, a szükséghelyzetek kezeléséről szóló bekezdése csupán ideiglenes megoldásokról beszél, az állandó bírói gyakorlat pedig nem tartalmaz ilyen jellegű kötelező intézkedést - húzta alá Trócsányi.

Az MTI-nek az uniós biztosok állandó menekültelosztási mechanizmusra vonatkozó szerdai javaslatát érintő kérdésére válaszolva Trócsányi László kijelentette: az állandó mechanizmus "sértené a nemzeti szuverenitást, ezért teljesen elfogadhatatlan", ugyanakkor uniós szinten "biztosan komoly vita fog kialakulni róla". "A magyar kormány erről hivatalos álláspontot fog kiadni, és várható visegrádi egyeztetés is" - mondta el a miniszter, hozzátéve: a visegrádi országcsoport tagjaiként e témában "akkor tudunk eredményesek lenni, ha egységes álláspontot tudunk kialakítani".
Zbigniew Ziobro ugyanerre a kérdésre válaszolva leszögezte: "A lengyel álláspont azonos, ellenezzük az automatikus átirányítást".

Az előző lengyel kormány tavaly szeptemberben beleegyezett az Európai Bizottság egyszeri menekültelosztási kvótájába, vállalva mintegy 7 ezer migráns befogadását 2017 végéig. Ezt a döntést a tavaly novemberben kormányra lépő Jog és Igazságosság párt - tiszteletben tartva a jogfolytonosságot - maga is vállalja azzal, hogy nemzetbiztonsági szempontokat érvényesít a menedékjogi kérelmek elbírálásakor. Így Magyarországtól és Szlovákiától eltérően Lengyelország az Európai Bíróságnál nem nyújt be ez ügyben önálló keresetet. A szejm ugyanakkor múlt héten a szeptemberi kötelező kvótadöntést bíráló határozatot fogadott el.

Kapcsolódó cikkek