Csütörtökön a miniszterelnök azt állította, hogy a részvényeket 2010-ben, hivatala átvételét megelőzően eladta és a 30 ezer angol font értékű adásvétellel kapcsolatos adókötelezettségnek teljes körűen eleget tett. Kijelentette: a szóban forgó vállalkozás, a Blairmore Holdings megalapításának nem az adóelkerülés volt a célja.

A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn azonban azt állította, hogy a miniszterelnök „félrevezette a közvéleményt” és „elvesztette a brit emberek bizalmát”.

Megítélése szerint David Cameron magatartása azt bizonyítja, hogy „külön szabályok vonatkoznak a gazdagokra és külön ránk, a többiekre”. „Miután éveken át az átlátható adózásról szónokolt és „erkölcsileg rossznak” bélyegezve ostorozta az offshore-megállapodásokat, most kiderül, hogy a miniszterelnök egy pontosan ilyen, titkos offshore befektetésből húzott személyes hasznot.”

Jeremy Corbyn leszögezte: „a miniszterelnöknek jövő héten egy parlamenti nyilatkozat keretében valamennyi, magánjellegű pénzügyéről részletesen be kell számolnia.”

Az ellenzéki párt vezetője azzal is megvádolta a kormányt, hogy „tudatosan hunyt szemet az adóparadicsomok működése felett és nem volt hajlandó komoly lépéseket tenni az adócsalás és az adóelkerülés ellen”, amely egyenesen vezetett a közkiadások csökkentéséhez.

John Mann munkáspárti képviselő felszólította a Parlament Eljárásjogi Bizottságának vezetőjét, vizsgálja meg, hogy a miniszterelnök Blairmore-társaságban birtokolt üzletrésze miért nem szerepel David Cameron vagyonnyilatkozatában.

A konzervatív képviselők kiálltak David Cameron mellett, a bírálatok kereszttüzében álló miniszterelnöki kabinet pedig újra megismételte, hogy a miniszterelnök pénzügyeiről „mindig a hatályos törvények szerint adtak tájékoztatást.”

David Cameron (MTI fotó)

A panamai székhelyű jogi iroda, a Mossack Fonseca 11 millió darabból álló iratanyagának kiszivárgása után a Blairmore Holdings napokig uralta a lapok címlapjait. A befektetési alap 2006-ig anonim, bemutatóra szóló részvényeket alkalmazott annak érdekében, hogy ügyfeleinek kilétét titokban tarthassa. A lapok arról írtak, hogy David Cameron apja, Ian annak az öt brit igazgatónak az egyike volt, akik a Bahamákon vagy Svájcban tartották igazgatósági üléseiket.

David Cameron csak a miniszterelnöki kabinetiroda, illetve önmaga által a Blairmore Holdings ügyében közzétett négy nyilatkozat után ismerte el, hogy rendelkezett a társaság részvényeivel.

James Quarmby, a Stephenson Harwood jogi iroda adóügyi szakértője a BBC-n azt mondta: „hatalmas félreértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy David Cameron apja milyen befektetési formát választott. Szerinte egy kockázati alap résztulajdonosa volt, amely „befektetési szempontból a lehető legérdektelenebb”, adó-elkerülésre pedig alkalmatlan. A szóban forgó befektetés nem különbözik attól, mintha egy brit részvénybe fektetett volna.”

A brit árnyék-kormány pénzügyminisztere, John McDonnell, bár lemondásra nem szólította fel David Cameront, sajnálatosnak nevezte, hogy az információkat „harapófogóval kellett kihúzni” belőle.

A Munkáspárt helyettes vezetője, Tom Watson szerint David Cameron nem hibáztatható azért, amit apja tett, de „a miniszterelnök nem volt egészen őszinte a brit emberekkel saját pénzügyi dolgaival kapcsolatban. Ez nem lenne olyan nagy baj, ha folyamatosan nem leckéztetett volna kiemelkedő személyiségeket adóügyeikkel kapcsolatban, néhány esetben pontosan azért, mert hasonló tranzakciókat végeztek.”

A miniszterelnök számára a róla alkotott politikai kép a probléma. Semmi törvénybe ütközőt nem tett ugyan, de valójában a látszat az, ami számít.