Teszt üzemmódban működik 2018. januárig a közigazgatási szféra, addigra jön létre ugyanis az egységes állami tisztviselői kar. Első körben, most július 1-től a járási hivatalok dolgozói lesznek részesei az új életpálya programnak, 2017 január 1-től a megyei kormányhivatalok dolgozói, majd utolsó körben a minisztériumok és az állami intézmények alkalmazottai. Bérrendezésre csak az átszervezés és az egyszerűsítés után számíthatnak. De miért kell vadonatúj szabályozás, s főleg, miért kapnak a jelenleginél sokkal szélesebb jogosítványokat a munkáltatók? - kérdezik a szakszervezetek.

Az új törvényjavaslat, kritikájuk szerint, indokolatlanul széles mérlegelési jogkört ad a munkaadóknak, így nő a közszolgák kiszolgáltatottsága. Volt, aki úgy fogalmazott, lehetetlen, hogy az egzisztenciális félelem, a vezetőtől való teljes függés jellemezze ezt a jogviszonyt. Ez „nemcsak morálisan, hanem jogilag is megengedhetetlen."

KRITIKA
A lapunknak megszólaló államigazgatási szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a Miniszterelnökség által menedzselt javaslat révén valóban gyengülnek a törvényi garanciák. A törvényjavaslat ráadásul szembe megy a Magyary Programmal, amelynek szellemében született a második Orbán-kormány alatt a jelenleg hatályos szabályozás. Mint korábbi lapszámunkban írtunk erről (Kemény kritika az NKE-nek, Figyelő 2016. 13. szám) az állami tisztviselőket széles körben vezényelhetik át más munkakörbe, akár 6 hónapra is, s elegendő, ha erről három nappal korábban értesítik.

Mégsem ez irritálja leginkább a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetét (MKKDSZ), hanem az, hogy a kabinet megszegte tavalyi ígéretét, amelynek értelmében egységesen rendezte volna a közszektorban foglalkoztatottak bérét. Az illetményalap 2008 óta változatlan, 38 650 forint. Biztosított is erre a célra 38 milliárd forintot a 2016-os költségvetés, amelyet az utolsó pillanatban, decemberben máig ismeretlen célra átcsoportosított a kormány. Hogy mi lett a sorsa ennek a csaknem 40 milliárd forintnak, arra az MKKDSZ a mai napig nem kapott választ. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Lázár János azt közölte a múlt héten, hogy

20 ezer járási kormányhivatalnok bére nő 30-50 százalékkal. Ennek ára mintegy 10 százalékos létszámleépítés lehet, ezt azonban hivatalosan a Miniszterelnökség nem erősítette meg. A járási hivatalok dolgozóinak béremelése havi szinten csaknem 2 milliárd forintba kerül, 2016 decemberéig összesen 12 milliárd forintba. Rajtuk kívül idén senki nem számíthat illetményemelésre.

További részletek a Figyelő 2016/15. számában.

Kapcsolódó cikkek