Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Kérjen bocsánatot a magyar kormány!
Figyelő Online
- GYÉVAI ZOLTÁN, Brüsszel
2016.04.15 09:00
ARMEN ASZOTJÁN. A csökkenő olajbevételek miatt súlyosbodó belső azeri társadalmi feszültségek állnak a Hegyi-Karabah ellen indított ötnapos háború mögött. A magyar kormánynak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie Örményországtól a fejszés gyilkos Azerbajdzsánnak való kiadása miatt. Jereván szerint ez lenne az előfeltétele a politikai kapcsolatok rendezésének - nyilatkozta lapunknak az örmény kormánypárt alelnöke, külpolitikai szóvivője.
Hosszú, 22 éves szünet után húsvétkor kiújultak az ellenségeskedések Hegyi-Karabah miatt Örményország és Azerbajdzsán között. Az Önök szemszögéből mi a mérlege az ötnapos háborúnak?
- Az azeri hadsereg tankokkal, helikopterekkel és tüzérséggel három helyen lépte át a Hegyi-Karabahot és Azerbajdzsánt elválasztó demarkációs vonalat. A mi adataink szerint az azeriek 24 harckocsit, két helikoptert és legalább 500 katonát veszítettek az öt napon át tartó harcokban. Mi 14 tankot, a karabahi védelmi erők 29 tagját és hat önkéntest veszítettünk. Öt polgári személy is meghalt, és 26-an eltűntek. A hegyi karabahi hadsereg és az örmény önkéntesek teljesen visszaszorították a támadókat, így Bakunak drága árat kellett fizetnie az agresszióért.
Baku Jerevánt vádolja a 22 éve tartó tűzszünet felrúgásával.
- Örményországnak az égvilágon semmi oka nem volt a háború kirobbantására. Az 1994-ben megkötött tűzszünet kijelölte azt a demarkációs vonalat, ami az azeri fennhatóság alól Hegyi-Karabahot. Másfelől az országunk gazdasági helyzete sem engedi meg egy háború viselését. De politikailag sem lennénk érdekeltek a feszültség élezésében a világ konfliktusokkal egyik leginkább terhelt és egyik legmilitarizáltabb földrajzi térségében. Az azeri vezetés ezzel szemben az elmúlt években több ízben is bejelentette, hogy kész katonai eszközökkel megoldani a konfliktust.
De, miért éppen most támadták volna meg a túlnyomórészt örmények lakta enklávét, amit még a Szovjetunió fennállása idején engedtek át Azerbajdzsánnak?
- Minden jel szerint villámháborút akartak indítani a demarkációs vonal megváltoztatásának céljával. Egy látványos katonai sikerrel akarták elterelni a figyelmet az azeri rendszer mélyülő belpolitikai és szociális problémáiról, amelyek összefüggésben állnak az Azerbajdzsán fejlődését az elmúlt években megalapozó kőolaj világpiaci árának zuhanásával és az olajból származó bevételek elmaradásával. Az eset nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a '70-es évek végén az argentin katonai junta a Falkland-szigetek lerohanásával próbálta maga mögött felsorakoztatni a lakosságot.
További részletek a Figyelő 2016/15. számában.
- Az azeri hadsereg tankokkal, helikopterekkel és tüzérséggel három helyen lépte át a Hegyi-Karabahot és Azerbajdzsánt elválasztó demarkációs vonalat. A mi adataink szerint az azeriek 24 harckocsit, két helikoptert és legalább 500 katonát veszítettek az öt napon át tartó harcokban. Mi 14 tankot, a karabahi védelmi erők 29 tagját és hat önkéntest veszítettünk. Öt polgári személy is meghalt, és 26-an eltűntek. A hegyi karabahi hadsereg és az örmény önkéntesek teljesen visszaszorították a támadókat, így Bakunak drága árat kellett fizetnie az agresszióért.
Baku Jerevánt vádolja a 22 éve tartó tűzszünet felrúgásával.
- Örményországnak az égvilágon semmi oka nem volt a háború kirobbantására. Az 1994-ben megkötött tűzszünet kijelölte azt a demarkációs vonalat, ami az azeri fennhatóság alól Hegyi-Karabahot. Másfelől az országunk gazdasági helyzete sem engedi meg egy háború viselését. De politikailag sem lennénk érdekeltek a feszültség élezésében a világ konfliktusokkal egyik leginkább terhelt és egyik legmilitarizáltabb földrajzi térségében. Az azeri vezetés ezzel szemben az elmúlt években több ízben is bejelentette, hogy kész katonai eszközökkel megoldani a konfliktust.
De, miért éppen most támadták volna meg a túlnyomórészt örmények lakta enklávét, amit még a Szovjetunió fennállása idején engedtek át Azerbajdzsánnak?
- Minden jel szerint villámháborút akartak indítani a demarkációs vonal megváltoztatásának céljával. Egy látványos katonai sikerrel akarták elterelni a figyelmet az azeri rendszer mélyülő belpolitikai és szociális problémáiról, amelyek összefüggésben állnak az Azerbajdzsán fejlődését az elmúlt években megalapozó kőolaj világpiaci árának zuhanásával és az olajból származó bevételek elmaradásával. Az eset nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a '70-es évek végén az argentin katonai junta a Falkland-szigetek lerohanásával próbálta maga mögött felsorakoztatni a lakosságot.
További részletek a Figyelő 2016/15. számában.
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
